Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Petercsák Tivadar: Megyei és városi múzeumi törekvések Egerben

1933-1938 között gyarapodott a múzeum kollekciója. Legányi Ferenc felajánlott őslénytani gyűjteménye mellett Dancza János múzeumőr a bükki ősrégészeti ásatások tapasztalatait kamatoztatta a múzeumi anyag bővítése során. 1935-37-ben jelentős egri népviseleti anyagot gyűjtött, de ekkor került be a múzeumba a város egykori dézsmaköve és Lenkey János katonaládája is. A budapesti Földtani Intézettől kapott barlangi medve csontváza mellett mamutleletekkel is bővült a gyűjtemény. 1938-ban újabb tervek születtek, s ezek szerint a szépművészeti és egyháztörténeti jellegű Érseki Líceumi Múzeum mellett a városi múzeumnak a következő részlegei lettek volna: őslénytani, régiségtani, történeti, numizmatikai, ásványtani, állattani, növénytani, néprajzi és ipari osztályok. A múzeummal együtt a könyvtárat is a Butler-házban javasolták elhelyezni, ahová a Vármúzeum anyaga is kerülhet a lapidárium kivételével. Dr. Pataki Vidor János 1938-ban történt lemondása után BarcsayAmant Zoltán vállalta volna a múzeumigazgatóságot, és a városi múzeum elhelyezésére a várat, majd 1939-ben a vár alatti ún. Galassy-házat javasolta. A második világháború alatt Dancza János múzeumőr felsőbb utasításra az érsekkerti Kioszk-ba szállította a ládákba csomagolt múzeumi anyagot, ahol az szinte teljes egészében megsemmisült. A háború után Kolacskovszky Lajos vármegyei levéltáros már 1945-ben beadványt intézett a polgármesterhez a városi múzeum érdekében. 1947-48-ban Legányi Ferenc, Dancza János és Kolacskovszky Lajos szervezte a jövendő múzeum ügyét. 1948. május 19-én úgy határozott a városi tanács, hogy a Városi Múzeumot a Butler-ház első emeletén rendezi be, amely vezetésével 1949. június 1jén Nagy Barnát bízták meg. A Városi Múzeum 1949. október 28-án vette át a közgyűjteménnyé nyilvánított Vármúzeum anyagát. Az államosítás 1950-ben a múzeumokat is elérte és az egri városi múzeum állami kezelésbe került, Heves-Egri Múzeum néven megyei hatáskört kapott. 1950ben a múzeumba szállították a ciszterci gimnázium gyűjteményét, valamint a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1949. évi 13. sz. törvényerejű rendelet 10. §. (3) alapján augusztus 10-én az Egri Érseki Líceumi Múzeum anyaga is a Heves-Egri Múzeumba került. 1951-ben az intézmény neve Dobó István Múzeumra változott.

6 1951-ben Manga János, majd Soproni Olivér lett a múzeum vezetője, 1952 decemberében pedig dr. Bakó Ferencet nevezték ki a Dobó István Múzeum igazgatójává. A Butler-házban nyílt meg az első állandó múzeumi kiállítás, amely Eger és Heves megye történetét mutatta be. A hősies egri várvédelem 400. évfordulójára rendezett ünnepségek felkeltették az érdeklődést a vár iránt, ami ekkor a honvédség kezelésében laktanya volt, illetve raktári célokat szolgált. A kazamaták a látogatók tömegeit vonzották és látogatható volt a közeli Gárdonyi-ház is. Ez a széttagoltság jellemezte a város múzeumügyét 1957-ig. 6 KISS Péter 1988. 331-333.; BAKÓ Ferenc 1963. 12. 91