Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

H. Szilasi Ágota: Fejezetek az Egri Képtár 1945 utáni történetéből

es sorszámot viselte. Bakó Ferenc 1963-as múzeumtörténeti munkájában azonban 707 számba vett műtárgyat említet.

23 Ő valószínűleg az 1955-ös átleltározás alkalmával bejegyzett tárgyak számát közölte tanulmányában. Az új, 1955-ben elkezdett leltárkönyv a tárgyakról jó leírást közölt, ám több helyen elmaradt a származási hely megjelölése. így az egyéb helyszínekről - Városháza díszterme, Megyeháza tanácsterme,

24 különböző szerzetes rendek kolostorai, vagy a Rókus Kápolna... - származó tárgyak bekerülési módja vagy dátuma több helyen nem került bejegyzésre. Ennek az lehetett az oka, hogy a múzeum vezetésével megbízott Nagy Barnabás csak 1951 tavaszáig dolgozott a gyűjteményben. így a két leltározás közötti intervallumban nem volt szakmuzeológusa a gyűjteménynek, tehát például az ideológiai összeférhetetlenség miatt a közintézményekből kiselejtezett tárnyak, vagy a szerzetesrendek feloszlatása miatt a múzeumba „menekített" festmények, szobrok leltározása nem történt meg, csak 1955-ben. Az új városi múzeum első időszaki kiállítása, még a művészettörténész igazgató idejében, 1950 októberében, egy képzőművészeti vándorkiállítás volt: az anyag Budapestről érkezett és a Tretyakov képtár festményeinek reprodukcióiból állt. Sikere nem volt akkora, amekkorát a kultúrpolitika elvárt tőle.

25 Ugyan ez év decemberében nyílott meg a felújított emeleti termekben a Líceumi gyűjteményből válogatott, Kovács Mihály festményeiből rendezett kiállítás, mely a következő év februárjáig volt megtekinthető - ezt már mintegy 4500 érdeklődő tekintette meg.

26 Még a Líceumi anyag átszállításakor tervbe vették egy állandó képtár létrehozását, ám az egri vár 1552-es ostromának 400. évfordulójára a Heves megye és Eger történetét a honfoglalástól bemutató állandó kiállítás megrendezése már nem tette lehetővé egy képkiállítás létrehozását is. Az elkészült történeti kiállítás a múzeum valamennyi helyiségét elfoglalta, így időszaki kiállítások rendezésére sem volt többé lehetőség. Ebben az időben személyzetileg is megerősítették a múzeumot, de művészettörténész még mindig nem dolgozott a gyűjteményben. Az állandó kiállítás művészettörténeti részének megtervezését így más intézményekben dolgozó szakemberrel végeztették el.

27 Már ennek a kiállításnak a koncepciója sem csupán dekoratív háttérszerepet szánt a képzőművészetnek: az építészetnek, a szobrászatnak, a festészetnek, a sokszorosító grafikának, vagy az iparművészetnek... stb. A képzőművészet valójában háttereként volt jelen a régészeti és az egyháztörténeti, valamint a hadtörténeti vonatkozásoknak, de olyan háttereként, mely esztétikai többlettel, a szépség kategóriájának bevonásával mondott el még többet az adott korszakokról, az életmódról, az ízlésről, vagy éppen a püspöki reprezentációról. így természetesen 23 BAKÓ Ferenc 1963.12. 24 HML Letéti jegyzék 25 BAKÓ Ferenc 1963.13. 26 и.о. 27 Tápay Szabó Gabriella, Viot Pál, László Gyula. BAKÓ Ferenc 1963.14. 51