Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

H. Szilasi Ágota: Fejezetek az Egri Képtár 1945 utáni történetéből

hogy az érsekség tulajdonából kikerült épületben lévő muzeális értékű tárgyak megóvása, a kiállítások működtetése megoldhatatlannak bizonyult az érsek számára. Ugyanígy megoldhatatlannak látszott a gyűjtemény érseki tulajdonban maradása esetén máshová költöztetése is, mint azt Czapik Gyula érsek válaszlevelében olvashatjuk.

13 A háború alatt egyébként a helységeket többször erőszakosan feltörték, annak ablakait, tároló szekrényeit megrongálták, a gyűjteményeit szétszórták.

14 Az egri érsek válasza után a miniszter a magángyűjtemény közgyűjteménybe való elhelyezését rendelte el a 1627-E-5/1950.eln.l.sz. határozatában.

15 Ennek gyakorlati lebonyolításával Dr. Nagy Barnabás városi múzeumigazgatót bízták meg és felkérték Bodnár Éva Miskolcon tartózkodó képzőművészeti előadót, hogy az elhelyezés alkalmával jelenjék meg Egerben.

16 Ahogyan a festmények a városi múzeumba kerültek, megint csak a korra jellemző történet. „A Pedagógiai Főiskola szakosító tanfolyamot végző hallgatói (mintegy 300-an) a koreai hét felajánlásaként vállalkoztak arra, hogy az érseki gyűjtemény képanyagát, amelyeket a vallás- és közoktatásügyi miniszter kezelés és elhelyezés végett a Városi Múzeumba utalt, önként kézben átszállítsák rendeltetési helyére. Ez a felajánlás lehetővé tette, hogy a nagy értékű képanyag sérülés nélkül, a csomagolás és a szállítási költségek megtakarításával kerüljenek át a múzeumba. Munkájukért az iskola igazgatóján keresztül köszönetet mondunk... "

ll - így az idézet egy 1950. augusztus 16-i jelentésből. így került tehát több jeles festmény az egyik múzeumból a másik múzeumba. A Líceumi Képtár leltárkönyve és a jelenleg érvényes múzeumi beleltározás azonban nem azonos. Nem került minden alkotás az állami múzeum gyűjteményébe. Volt olyan, melyet már régebben eladtak,

18 de volt olyan is, mely az 1949es leltározás során még a szakértők felmérési listájában megtalálható volt. 13

1950. július 7. MOLXIX-T-19-a-9366-1950. Czapik érsek leveléből idézek: „ Jelenleg a következő nehézségek állják ennek (a törvény által előírtaknak) útját: L/Az épületet, melyben a szóban lévő gyűjtemény van államosították, s így a gyűjtemények őrzése és megóvása csak abban az esetben volna biztosítható, ha a VKM. (Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium) az őrzéssel megbízott személy részére a Múzeumok mellett külön lakást biztosítana, a gyűjteményeknek máshol való elhelyezése a jelenlegi lakásviszonyok között nem lehetséges... 4./A nagyközönség részére való hozzáférés szintén problematikus, mert az épület jelenleg az állam tulajdonát képezi, főként iskolai célokat szolgál. " 14 Olay István közlése szerint, mely rögzítve lett az 1950. augusztus 10-i átszállítás jegyzőkönyvében. Jelen voltak: Olay István az egri érsek megbízásából, mint átadó, dr. Nagy Barnabás városi múzeumvezető, mint átvevő Balogh Éva helyett és dr. Lakatos László tudományos tisztviselő a Múzeumi Központ részéről. MOL XIX-I-19-a-10048-1950. 15 MOLXIX-I-19-3-10048-1950. 16 MOL XIX-I-19-a-10048-1950. 17 MOL XIX-T-19-a-10048-1950. 18 Líceumi leltárkönyv bejegyzései szerint Az egri érseki líceum múzeumának szépművészeti alapleltára. Olajfestmények, szobrászati és grafikai művek. Az érseki líceum múzeumának másod példánya. DIV Képzőművészeti Adattárban (Továbbiakban: MA). 49