Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Petercsák Tivadar: Múzeum és várkultusz

kai illusztrálva! Aztán ágyúgolyók következnek, mindenféle nagyságban, vasból, ólomból, sőt kőből és égetett agyagból, petárda-repeszdarabok, lánczos golyóbisok, kézigránátok kezdetleges ősei, közben pedig emberi koponyák némán mosolygó hosszú sora ...a világ ellentétes tájain születtek... Egerbe jöttek pihenni! Rajtuk kemény csaták emléke: egy-egy lék, vagy vágás, akad olyan is, amelyik csupa forradás!... Л török-magyar világ életszegényes, gyalulatlan fenyőfapolcok, festetlen puhafatárlók őrzik a kultúrkincseket... Gazdag múlt, szegény jelen "P 1937-ben a műgyűjtő Barcsay Amant Zoltánt bízták meg a vármúzeum igazgatásával. Saját gyűjteményéből rendezhetett kiállítást a kazamatákhoz tartozó ágyútermekben, amely 1937. október 24-én nyílt meg. Az ide látogató főleg harci eszközöket láthatott: török fegyverek mellett kardokat, lándzsákat, szuronyokat, tölténytartókat és zászlókat.

4 Eger város vezetői és tekintélyes polgárai már a két világháború között kezdeményezték egy városi múzeum létesítését. Hivatalosan 1948-ban határozta el a városi tanács, hogy a Városi Múzeumot a Butler-házban rendezi be. Ide került 1949-ben a közgyűjteménnyé nyilvánított Vármúzeum anyaga.

5 Az 1950-ben államosított Heves-Egri Múzeum neve 1951-ben Dobó István Múzeumra változott.

6 Már ez a névfelvétel is jelzi, hogy e korszak döntéshozói, múzeumi szakemberei fontosnak tartották a vár és a város történetében kiemelkedő korszak és az azt megtestesítő Dobó István emlékének a megőrzését. Az 1552-es hősies várvédelem 400. évfordulójára rendezett ünnepségek felkeltették az érdeklődést a vár iránt, ami ekkor laktanya volt, de a kazamatákat bemutatták a látogatóknak. Ez évben rendezték meg a Butler-házban a Heves megye és Eger történetét bemutató állandó kiállítást, ahol a várvédelemhez kapcsolódó fegyverek, magyar és török használati tárgyak is hangsúlyozottan szerepeltek. A honvédség 1957-ben vonult ki a várból, és a múzeum várba költözésével 1958-ban kapta a Dobó István Vármúzeum nevet.

7 Ettől kezdve a múzeum sorsa összefonódott a váréval és évtizedeken keresztül meghatározó szerepe volt Bakó Ferencnek, a múzeum igazgatójának. Az Országos Műemléki Felügyelőség mellett a vármúzeum is érdekelt lett a régészeti feltárás és a műemléki helyreállítás folytatásában. Ezek eredményeként tártak újabb és újabb területeket a látogatók elé, nyíltak állandó és időszaki kiállítások. A továbbiakban a fél évszázad tapasztalatai alapján azt szeretném felvázolni, 3 Idézi KISS Péter 1987. 580-581. 4 KISS Péter 1987. 582. 5 KISS Péter 1987. 582. 6 KISS Péter 1988. 331-333.; BAKÓ Ferenc 1963. 12. 7 BAKÓ Ferenc 1963. 20-29. 342