Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Szigethi Ágnes: A Pyrker-képtár Budapesten

Szigethi Ágnes A PYRKER-KÉPTÁR BUDAPESTEN Pyrker érsek a művészetek minden műfajában, irodalomban, zenében és a képzőművészetekben is kivételes érzékenységű személyiség volt. Zeneszeretete tárgyi emlékeinek, értékes velencei és cremonai hangszereinek nyoma veszett, megmaradt viszont szerencsére a festészet iránti rajongásának tárgyi bizonyítékaként értékes festménygyűjteménye, amelynek alapjait velencei pátriárkasága éveiben rakta le, 1820-27 között. Egri érsekké kinevezésekor képtárát Egerbe is magával vitte, ahol a gyűjtemény megfelelő elhelyezésére új épületszárnyat építtetett. A közösség iránti felelősségéről, a közjó iránti elkötelezettségéről ismert érsek 1832-es felajánlása, amelyben a képtárat a Nemzeti Múzeum számára adományozta, szinte sorsszerű tettnek nevezhető. A gyűjteményt 1844-ben szállították Pestre, ahol a Nemzeti Múzeum felépülte után 1846-ban kiállítása is megnyílt a múzeum két termében, iskolák szerinti és kronológiai elrendezésben, s a következő évben megjelent Mátray Gábortól a kor színvonalán álló katalógusa is. A Szépművészeti Múzeum alapításakor a gyűjtemény jogilag annak részévé vált a Nemzeti Múzeum képtárával 1896-ban, majd a múzeum Aréna úti palotájának elkészülte után 1906tól

1 gyakorlatilag is ez az intézmény vált a Pyrker-képtár otthonává. A gyűjtemény összetételét meghatározta az a körülmény, hogy vásárlásaira, szerzeményeire nagyobb részt a velencei évek alatt tett szert, vagyis az anyag nagyobbik felét az itáliai darabok alkotják, kisebbik fele pedig németalföldi és német képekből áll. Sajnos nagyon kevés adat van az egyes festmények előző származásáról, de a legjelentősebb németalföldi kép már egri tartózkodása alatt került a birtokába: Hans Memling - akkor még hamis Cranach jelzése alapján Cranachműnek tartott - Kálváriája. Ez a kép az 1832-es Velencei egyezményt követően (amikor a monarchia megszűnése után a császári gyűjteményekből hazánk is kapott nem túlságos bőkezűséggel) a közös művészeti vagyonnak tekinthető udvari gyűjteményekből a hozzátartozó két szárnyképpel, a Keresztvitel és a Feltámadás, illetve külső oldalukon az Angyali üdvözlet ábrázolásával egészült ki, és nyerte el eredeti triptichon formáját. A házioltár, amelynek előadását nyugodt szemlélődés 1 A Pyrker Képtár történetére vonatkozó adatokat L.: HARASZTINÉ TAKÁCS Marianna 1987. Az egri Dobó István Vármúzeum Evkönyve, 2002. 33