Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)
Bakó Zsuzsanna: Egy „nemzeti toposz” születése. Gondolatok Székely Bertalan Egri Nők című képe kapcsán
6. kép. Ifjúkori Napló, Egri nők, 1961. szeptember (vázlat) peinek vázlatait - így pl. a II. Lajos első variációját - megmutatta neki. Székely feljegyzései szerint Piloty tanácsolta az Egri nők esetében, hogy a főszereplőnek dühösen előre kell lépnie és kardot kell ragadnia. „Piloty sagt die Hauptperson musse wuthvoll hervortreten und nach Säbel greifen. " 14 Kétségtelen, hogy Piloty tanácsa szerint az 1861-ben készült vázlatokon egyre többször kerül főhelyre a kardot tartó, illetve a kardot előrántó nőalak. Ezt érzékelteti az ifjúkori napló két kis rajza, melyek feliratuk szerint 1861 februárjában készültek, már Marschendorfban, az Aichelburg grófok csehországi birtokán, ahol Székely akkoriban dolgozott, s ahová szívesen visszajárt Münchenből, mivel itt ismerkedett meg a birtok intézőjének lányával, akit feleségül is vett. 15 A két kis mű legfőbb érdekessége, hogy Székely visszatérni látszik a fekvő formátumú képhez, viszont a főalak kosár helyett kardot tart. Az ifjúkori naplóban még egy érdekes vázlatot találunk az 186l-es évből. (6. kép) A kék papírra felvázolt rajz erőteljes vonalvezetéssel, határozott kontúrvonallal ábrázolja a jelenetet, kiemelve a központi alakot. Felirata alapján a rajz korrekcióját Kotzebue végezte 1861 szeptemberében. 16 Alexander Kotzebue orosz csataképfestő, aki Münchenben, a hétéves háborút ábrázoló képeivel vonta magára a legfelsőbb körök figyelmét. Székely nyilván hírneve és e témában szerzett rutinja miatt kereste meg, mint ahogy jó kapcsolatban volt más jeles festővel is, így Wilhelm von Kaulbachhai, Eduard Schleich tájképfestővel, Karl Spitzweggel. Kikérték egymás véleményét és korrekciókat csináltak egymás munkáihoz. 17 1861-ből még két vázlat ismeretes, mindkettő 14 Részletesebben lásd: BAKÓ Zsuzsa 1999.19. 15 BAKÓ Zsuzsa 1999.350. 16 Ifjúkori Napló MNG Graf.o. 1915-1760.173. 17 BAKÓ Zsuzsa 1999.350. 316