Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Bakó Zsuzsanna: Egy „nemzeti toposz” születése. Gondolatok Székely Bertalan Egri Nők című képe kapcsán

1. kép. Székely Bertalan: Egri nők, 1867 kebb témája Eger várának 1552-ben lezajlott első török ostroma, amely során a Dobó István által vezetett maroknyi csapat, - a katonák mellett zömmel nők, gyerekek és öregek - hősies és kitartó küzdelemmel elvonulásra késztette a sokszoros túlerőben lévő török sereget. A kép azonban nem Dobót és katonáit állítja középpontba, hanem egy kardot rántó nőalakot, aki éppen lesújt a felfelé igyekvő törökre, miután az megölte férjét. Nem tudjuk pontosan, hogy Székely motívum- és témaválasztását mennyire befolyásolták az akkor ismert irodalmi, illetve történeti munkák. Ismeretes, hogy a téma igen nagy népszerűsége miatt számos irodalmi mű alkotóját ihlette meg, így Vörösmarty Mihály Eger címmel háromrészes eposzt írt, Szigligeti Ede drámát, melynek központi alakja Homonnai Gáborné, vagy Tóth Kálmán drámáját, amelynek hősnője Dobó Katica, természetesen mindkettő költött, vagyis történelmileg nem hiteles személy. Székely, aki igen művelt és olvasott ember volt, bizonyára ismerte ezeket a munkákat, mint ahogy tudjuk, hogy a történelmi hitelesség fontos volt számára. Apjával folytatott levelezéséből ismert, hogy Dobozi című képéhez felhasználta Szalay László Magyarország története cí312