Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Bakó Zsuzsanna: Egy „nemzeti toposz” születése. Gondolatok Székely Bertalan Egri Nők című képe kapcsán

szak heroikus ideálképe eredményezte a nemzeti képcsarnok tervek keletkezését is. Ilyen volt Kiss Bálint 12 képből álló történelmi képsorozata - legismertebb darabjai: Cserhalmi ütközet, Szendrői ütközet, Rigómezei csata, Kenyérmezei csata - amely csak töredékes formában valósult meg. Hasonló képsorozat tervet ismerünk még Kovács Mihálytól, Barabás Miklóstól és Orlai Petrich Somától.

1 Egy „nemzeti eposz" megvalósításának gondolatával érkezett Székely Bertalan is Münchenbe 1859 augusztusában azzal a szándékkal, hogy többször is kényszerűen megszakított bécsi tanulmányait itt folytassa. Mivel az akadémiára helyhiány miatt nem vették fel, műtermet bérelt és tovább dolgozott első történelmi képén, a II. Lajos holttestének feltalálásán, melynek vázlatát magával hozta Münchenbe. Látván az indulás nehézségeit, levelet írt Kuun Kocsárd Hunyad megyei főispánnak és segítségét kérte tanulmányai folytatásához. Levelében megemlíti képterveit is: „Dobozi (értelme: inkább halál, mint ellen kezébe esés) Egri nők (értelme: a nők is tehetnek a hazáért) és Zrínyi... Költségeim fedezéséért tenném e kérést nemzetemhez. - Műveim által hálálandom meg... "

2 Székely leveléből őszinte elszántság, akaraterő és a hazájáért való tenni akarás cseng ki. Jól kitapintható hazafias neveltetése és az önálló nemzeti művészet megteremtésének szándéka, amely számára egyet jelentett a történelmi festészettel. Azt nem tudjuk pontosan, hogy Kuun Kocsárd segített-e a fiatal festőnek, de az ismeretes, hogy Keleti Gusztáv báró Eötvös József figyelmébe ajánlotta Székelyt. Eötvös, aki a forradalom leverését követően német emigrációban élt, Münchenben Wilhelm von Kaulbach - a művészeti akadémia igazgatója - baráti köréhez tartozott. A politikai légkör enyhülésével hazatért és a német mintához hasonlóan itthon a nemzeti művészet pártolásán fáradozott. Erre komoly lehetősége is volt, hiszen 1867 után kultuszminiszteri tárcát kapott, és sokat tett a történelmi festészet fejlesztése érdekében, elsősorban történelmi festménypályázatok kiírásával és az állami támogatással. Eötvös József és Keleti Gusztáv levelezéséből, valamint a Székely és Eötvös közötti levélváltás töredékeiből tudjuk, hogy Székely Eötvössel is ismertette nemzeti eposzának tervét, amelyre pártfogója így reagált: „Egészen osztom Önnek nézetét a történelmi festészet feladatáról... Eszméje, mely szerint a festészet ezen nemének hivatását a nemzeti eposz feladásával (megteremtésével. B. Zs.) azonosnak veszi, éppoly helyes mint új és Ön maga sem lehet inkább áthatva azon meggyőződéstől mint én, hogy... egy ver saille si-hoz hasonló nemzeti képcsarnok felállítása legüdvösebb hatást gyakorolhatná"'.

3 Mivel Székely levele nem maradt fenn, nem tudjuk, hogy a történelmi képsorozat-terv összesen hány 1 Irodalmához lásd Kovács Mihály önéletírása. MNG Adattár 2005/1978. KOVÁCS Mihály 1992.; KESERŰ Katalin 1984.32.; CENNERNÉ WILHEMB Gizella 1982.27.; SZVOBODA DOMÁNSZKY Gabriella 1983.73. 2 SZÉKELY Bertalan - MAKSAY Zoltán 1962.148. 3 MNG Adattár 20701/1980.15.2-3. 310