Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)
H. Szilasi Ágota: Az egri vár és hősei a képzőművészetben
5. kép. ZALA György:Az egri vár védelme 1552. 1920 körül (Dobó István Vármúzeum, Eger) lássuk örökre Dobó érczalakját? Szobrot akarunk emelni az egri hősöknek, szépet, nagyot, nevükhöz méltót. " 34 Gárdonyi lelkesítő szavai ellenére lassan gyűlt a pénz, így a szoborbizottság csak 1905 nyarán kérte fel Stróbl Alajost, hogy jöjjön el Egerbe és beszéljék meg a szobor felállításának lehetőségeit. Gárdonyi jónak látta volna, ha szoborpályázatot ír ki a város, és ellenezte a szobor piactéren, az akkori Kossuth téren való felállítását is. Pályázat helyett az emlékműbizottság megmaradt Stróbl felkérésénél, és elvetette Gárdonyi vágyát, hogy a város fölé magasodó várban állítsák fel a hősök szobrát. 1907 februárjában a nagy agyagminta már készen állt a művész műtermében, melyet az egriek az öntés előtt meg is szemlélhettek, s Rónai József öntödéjében hamarosan ki is öntöttek. A szoborkompozíció három alakos: a várfalszerű alapzaton középen áll Dobó, kivont karddal, abban a pózban, amiben már több korábbi ábrázoláson megszokhattuk, ruházatát pedig a művész a várban lévő vörösmárvány síremlék alapján mintázta; mellette jobbra Mekcsey, a várkapitány hűséges vitéze harcol (arcát a fennmaradt emlékek szerint Breznay Imre történetíróról mintázta Stóbl). Dobó másik oldalán a szinte már toposzként az 1552-es ostromhoz tartozó harcoló, követ dobó nő alakja egyensúlyozza ki a kompozíciót. (A nő alakja is valós személy: Hajdú Róza) A szobor felavatására augusztus 18-án került sor, ahol Szmrecsányi Lajos egri érsek, a szoborbizottság elnöke mondott beszédet, majd Babocsay Sándor országgyűlési képviselő helyezte a történelem megfelelő helyére az eseményeket és szereplőiket. 35 Néhány művet átugorva és hat évtizedet előre szaladva maradjunk még a téren, immár a Dobó téren, és vessünk néhány pillantást a tér nyugati végében, a vá34 Gárdonyi fogalmazta meg a nemzethez szóló felhívást. Heves Vármegyei Hírlap. 1901. május 1. 35 Szecskó Károly 1993. 297