Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)
Feld István: Műemlékvédelem és várkultusz Egerben
rom, Pyrker-féle kereszttel koronázott - egykor - belső földfeltöltése áll. A Szépbástya helyreállításaként tervezett, kilátóként is szolgáló, „mintegy esernyőként felülről lelógatott", sokszögű megoldásával az eredeti formára utaló vasbeton köpeny 30 megvalósítása azonban számos oldalról ellenállásba ütközött. Talán nem tévedek, ha úgy vélem, hogy ezen betonszerkezet megépítése ugyanolyan, napjainkig tartó heves vitákat eredményezett volna, mint ez a visegrádi Salamon-torony vagy a diósgyőri vár rondellája hasonló elvi alapokon elvégzett kiegészítése esetében tapasztalható. A védő és egyúttal értelmező célú, az eredetitől eltérő anyagú kiegészítések esetében az arány - azaz a meglévő és a kiegészítés aránya - különösen fontos és érzékeny kérdés. Tény, hogy egy, az erősség megjelenését óhatatlanul uraló modern építészei elem már a kortársak számára sem volt összeegyeztethető az egri vár történeti kultuszával. Megoldás azonban az említett első terv megszületése óta eltelt több mint három évtized alatt sem született. Egy újabb, alapvetően faszerkezetű kiegészítést előirányzó terv ugyancsak nem nyerte meg a döntéshozók tetszését s így az ágyúdomb és annak nyugati oldala még ma is a vár legrendezetlenebb részének számít. Az egri vár egyetlen, magas falakkal ránkmaradt középkori lakóépületének, az északnyugati várfal mellett álló püspöki palotának a helyreállítása a védőművekéhez hasonló fontosságú feladat volt. Erre már a műemléki munkák első szakaszában, a 60-as évek elején sor is került, hisz szükség volt egy, a vártörténeti kiállítást befogadó méltó múzeumi bemutatóhely s ezzel összefüggésben, egy új kultuszhely, a „Hősök terme" kialakítására. A Sötét-kapu Pyrker-féle emlékhelye a vár növekvő látogatottságát tekintve ugyanis már nem volt fenntartható, hisz épp a vár említett leglátványosabb részét, a földalatti tereket innen lehetett megközelíteni. Ugyan a palota helyreállítása a kortárs szakemberek körében nem váltott ki osztatlan elismerést - bár különféle didaktikai elemekkel itt is bőségesen találkozunk - én azonban a vár egészét tekintve a legsikerültebb munkának tartom. Bár nem a XV. század végi épület rekonstrukciója kívánt lenni - a földszinti folyosót és az emeleti gótikus és reneszánsz nyílásokat csak ott egészítették ki, ahol ez vitán felül megvalósítható volt, az emeleten az itt is feltételezhető csúcsíves folyosó helyett XVIII. századi felméréseken alapuló modern tornác épült meg - arányos, de ugyanakkor hangsúlyos, szinte ünnepélyes tömegével mégis a középkor vagy épp az 1552. évi várvédelem időszakának hangulatát idézi. Nem véletlen, hogy közvetlenül is hatott a várkultuszra, hisz az „Egri csillagok" ismert filmváltozatában meghatározó szerepet kapott az ennek alapján megépített pilisborosjenői palota-kulissza. Mindemellett még az eredetileg ide szánt 30 SEDLMAYR János 1969.210. - A tervező később már talán maga sem javasolta volna ezt a megoldást: „Ennek csak részleges visszaállítását tervezzük, mivel a külső köpenyfal helyreállítása túlzottan sok új megjelenésű szerkezetet kíván": SEDLMAYR János 1976. 33. 264
