Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)
Feld István: Műemlékvédelem és várkultusz Egerben
állami műemlékvédelem egyik országosan is kiemelt munkaterületévé vált. Az 1950-es évek végétől ezután évtizedeken át dolgoztak itt a Felügyelőség munkatársai, régészek, építészek, építésvezetők és különböző mesterek. A kutatók közül Kozák Károly régész nevét kell kiemelni, aki életének több mint 30 évét áldozta a várra, melyről majd 50 tanulmányt és népszerűsítő kötetet írt 20 . Détshy Mihály nem csupán a helyreállítás első tervezője volt, de levéltári kutatásai is alapvető jelentőségűek 21 . A leghosszabb időt Sedlmayr János, a XX. század második fele magyar műemlékvédelmének emblematikus alakja töltötte el tervezőként az egri várban, aki egyúttal a kőfaragványok feldolgozásában is közreműködött 22 . Munkáját elsősorban Nándori Klára és Cséfalvay Gyula folytatta illetve folytatja ma is. Az egri vár ezen kiemelt helyzetének létrejöttében kétségkívül a korabeli országos kultúrpolitika játszott szerepet, ennek ugyanúgy célja volt a megyei múzeum megfelelő elhelyezése, mint az intézmény egyik feladataként több-kevesebb tudatossággal meghatározott kultuszápolás. S bár a rendszerváltásig működő Országos Műemléki Felügyelőség természetesen magán viselte a korabeli szocialista építőipari vállalatok összes negatív vonását is, ma már némi történeti távlatból megállapítható, hogy működése egybeesett a magyar műemlékvédelem egyik - reméljük, nem utolsó - fénykorával. Az ekkor itt dolgozó, már nem csupán kiemelkedő szellemi kapacitás, de többé-kevésbé megfelelő anyagi eszközök felett is rendelkező szakembergárda számára az 1957 utáni három évtizedben az alapvető problémát az jelentette, hogy a vár külső-belső megjelenése messze nem felelt meg a vele, mint történeti kultuszhellyel szemben támasztott igényeknek, annak, hogy az ország egyik leglátogatottabb műemlékeként valóban az előzetesen elvárt élményt nyújtsa vendégeinek 23 . Ezért elsősorban az erősség újkorban nagyrészt visszabontott - a műemléki topográfia meghatározása szerint ma körben „többé-kevésbé csonkultan álló" 24 20 FODOR László 1990. 5-6., ugyanitt Kozák Károly egri vonatkozású munkáinak bibliográfiája, közülük kiemelendők a várról írott, máig legrészletesebb történeti-építészettörténeti összefoglalások és kiállítási katalógusok, így KOZÁK Károly 1973., és KOZÁK Károly 1981. - Kozák egri kutatói munkásságának átfogó elemzése, s ugyanígy egy új vártörténeti összefoglalás megírása a vár jelenlegi kutatóinak sürgető' kötelessége. 21 Mindezek összegzése a műemléki topográfiában: DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 22 A helyreállítási munkák során tömören megfogalmazott koncepciója: KOZÁK Károly SEDLMAYR János 1972. 261-265., SEDLMAYR János 1976., a kőanyag feldolgozása: KOZÁK Károly - SEDLMAYR János 1987. 23 „Az emberek tudatában a vár általában festőién elrendezett tömegekben, tornyokkal, pártázatos, lőréses falvonalak formájában jelennek meg és sokan valami hasonló félét keresnek Egerben is" - „Több évi munka után is hangoztatnunk kell, hogy az egri vár, hírnevéhez képest nem nyújt elegendő élményt. Valószinűnek tartjuk, hogy az irodalmi ismereteken nevelkedett látogató számára Eger még a távlatban sem lesz elég attraktiv" - SEDLMAYR János 1976. 32-33. 24 DÉTSHY Mihály-KOZÁK Károly 1972. 77. 260
