Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Fodor László: Régészeti ásatások szerepe a várkultuszban

Végezetül szolgáljon itt egy rövid idézet Türk Frigyestől, Eger város egyik jeles helytörténeti kutatójától, aki 1906-ban írta a következő sorokat: „...1552. október 18-a Világtörténelmi adat. Egriek írták be nemzeti dicsőségünk ragyogó könyvébe. Leborulok az évfordulón a színhelyén, várunk bástyaromjain. Hallom Dobó István maroknyi népének „Jézus!" segélykiáltását, alant pedig a százezernyi török sereg „Allah!" ordítását, földrengető rohamát és a nagyvezér kétségbeesett kiáltását.. ..És látom a csodát. Dobó István győzelmét s a török csúfos elvonulását a komor ég alatt, az avar síkon el, Szolnok, Buda felé.... " A fentiek alapján úgy gondolom, kiváló elődeink, megtették azokat az első lépéseket, hogy az egri vár titokzatossága mindenki számára megoldódjon, kövei valljanak, beszéljenek és mondják el számunka igaz történetüket. Kívánom, hogy ez legyen a mi tudományos hitvallásunk is. IRODALOM BAKÓ Ferenc 1995-1996 Borpincék történeti-néprajzi kutatása a Felföldön. AGRIA XXXI-XXXIL 239-272. BALOGH János 1881 Egervár története. Eger DÉTSHY Mihály 1976 A tudományos kutatás szerepe az egri vár feltárásánál és helyreállításánál. Az Egri Vár Híradója 12. 1976. 20-26. DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972 Az egri vár. Heves Megye Műemlékei II. Budapest ENTZ Géza 1970 Ipolyi Arnold és a magyar középkori művészet. AGRIA XXXI-XXXIL 239-272. Dolgozatok Heves megye múltjából 44^8. FODOR László - KOZÁK Károly 1971 Leletegyüttesek a román kori székesegyház környékéről. Az Egri Múzeum Évkönyve VIII-IX. 147-199. GALVÁN Károly 1958 Az egri vár. Budapest Gattáji GOROVÉ László 1876 Eger városának Története I. Eger GERŐ László 1957 Eger. Budapest Heves Megye Műemlékei I-Ш.(Topográfia) 1970-1972-1978. (Szerk.: Voit Pál), Magyarország Műemléki Topográfiája, Sorozatszerkesztő: Dercsényi Dezső. Budapest 250