Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Kiss Péter: A magyarországi első nyilvános és állandó képkiállítás Egerben és a Pyrker-képtár története (1812–1949)

folytatja. „9. Pius képe aranyosrámába" is előfordul.

130 Árverésre került a „Kápolnábul Nagy Mária" kép három másik festménnyel együtt.

131 Ezután ismét világiak ábrázolásai folytatják a sort: „Cs. És Csné arczképe aranyos rámába" foglalva, „Ferencz Cs. arczképe" és „Selling arcképe".

132 Pyrker a német irodalom kedvelője volt, sőt ő maga is ezen a nyelven írta verseit és eposzait, ezért nem meglepő, hogy „Siller és Göthe" egy-egy képe is szerepel az árverési listán.

133 A más témájú festmények között egy „nagy kép (Keresztelés)"-t ábrázol, egy másikon pedig az „Egri Templom aranyos rámába" látható. Elképzelhető, hogy ez azonos Barabás Miklósnak azzal az alkotásával, amelyet a már említett egri tartózkodása alatt rajzolt a főszékesegyházról, a mai bazilikáról.

134 Ide tartozik még a „Szepesi tájkép diófa rámába", 'ami nyilvánvalóan Pyrker szepesi püspökségének emlékét őrizte.

135 Végül tekintsük át, hogy ki-kicsoda a festmények új tulajdonosai között. Végh József egri ügyvéd a város mindenkori műgyűjtői között az egyik legszínvonalasabb festmény gyűjteményt birtokolta. A Szent János utcai házában e célra átalakított képtára volt, amelyben elsősorban Markó Károly és Barabás Miklós alkotásai érdemeltek figyelmet.

136 Ez utóbbihoz jó barátság fűzte, ezért amikor Eger város tanácsa elhatározta, hogy megfesteti a művésszel Kováts Jánosnak a város jótevőjének képmását, az ügyvédet kérték fel a közvetítésre.

137 A család Dr. Végh Jenő nevű leszármazottja 1924-ben az Egri Kaszinóban a helybeli gyűjtők tulajdonában lévő műtárgyakból rendezett retrospektív tárlaton több festményt is kiállított. Ezek között volt Barabás Miklós három alkotása is: „Decaux Mimi arcképe, Galambposta" (a művész másolata saját művéről), valamint Kossuth Lajos arcképe.

138 Számunkra azonban Josepf Danhauser „Az utolsó barát" című festménye a legérdekesebb, amely Pyrker „Rudolph von Habsburg" című eposzának egy jelenetét ábrázolja.

139 A már említett árverésen Végh József tulajdonába került az egyik „nagy kép (Rafaeltúl)", „egy nagy kép réz meczett", valamint egy másik „nagy kép" is

140

. 130 Uo. a 159-es, a 161-es, a 162-es, valamint a 215-ös tétel. 131 Uo. a 188-as, a 189-es és a 190-es tétel. ( Az utóbbi szám alatt két darab festmény szerepel) 132 Uo. a 214-es ,217-es és a 23l-es tétel 133 A két portré egy tétel alatt szerepel a 448-as szám alatt 134 Az 57-es és a 216-os tétel. A rajzra vonatkozólag lsd. BÍRÓ Béla 1944. 306. 135 Az egyetlen közelebbről megnevezett tájkép a 220-as szám alatt szerepel. A csupán csak „tájkép" megnevezéssel szereplő festmények száma jóval több. 136 ERLACH Sándor 1927. 7. 137 HML. V-41/1 1860. június 27. 111. sz. jegyzőkönyvi szám 138 KISS Péter 1989-1990. 705. a 7-9. sz. képek 139 KISS Péter 1989-1990. 706. a 29 sz. kép 140 A 124. sz jegyzetben ismertetett jegyzékben az 58-as, a 60-as és a 67-es sz. tételek 24