Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Fodor László: Régészeti ásatások szerepe a várkultuszban

Fodor László RÉGÉSZETI ÁSATÁSOK SZEREPE A VÁRKULTUSZBAN Azt hiszem, az elmúlt 150 év alatt nem volt olyan magyar ember, akinek romantikus képzeletét valamilyen formában ne érintette volna az egri vár 1552. évi ostroma és annak dicsősége és az ahhoz kapcsolódó különleges mítosz. Mint a várat ma kutató régész úgy látom, hogy hétköznapi munkáink során nem is gondoljuk, mekkora felelősséget vállalunk fel azzal, hogy kísérletet teszünk a múlt eseményeinek tisztázására. Vegyük most sorra azokat a kutatásokat és kutatókat, akiket munkás évei során az egri vár kutatásának megszállottsága vezérelt: tekintélyes névsor áll előttünk. A dicső egri vár méltatlan és hányatott sorsa 1713 utáni időkre tehető. Elsőként a külsővár jelentősége szűnik meg. A pusztuló félben lévő vár első rehabilitációjára még 1715-ben Gróf Zinzerdorf Ferdinánd (1704-ben Eger katonai parancsnoka volt) tesz javaslatot a haditanács felé, de ötleteit nem támogatják, tervei sajnos polcokra kerülnek. A később folytatódó helyi törekvések sem minden esetben a vár megmentésére irányulnak, inkább birtoklási célokat tükröznek. Ezt példázzák a XVIII. századi egri püspökök várral kapcsolatos lépései is. Régi püspöki birtokukat még megkísérlik a kincstártól visszaszerezni, de sajnos ezek a törekvések, kezdeményezések gyakran ütköznek akadályokba. Báró Barkóczi Ferenc püspök egy-két helyen még kisebb javításokat is eszközöl, a belső vár területén, így a Varkoch-kapunál és az ún. Dobó Palota épületeinél, de utódja gr. Eszterházy Károly már úgy vásárolja vissza a kincstártól a várat, mint „egyfajta kőbányát". Sőt annak is használják. Állagát tekintve ez bizonyos fokig érthető is volt, mivel omladozó falai lépten-nyomon veszélyt jelentettek a körülötte élő városi lakosokra, amennyiben a javítása nem volt célravezető, jobbnak is látszott az elbontása. A várra nézve végső lépést Fuchs Ferenc érsek 1810 körül meg is tette. Több évtized alatt a vár épületmaradványai, sőt falai terjesen elenyésznek, a romokat föld és fű fedi be. 1833-ban Pyrker János László egri pátriárka érsek tette meg az első kultuszt példázó lépéseket a vár még megmaradt emlékeinek a felkutatására és megmentésére. Elsőként a Szép-bástyán lévő Kálváriához vezető út közelében restauráltatta a Setét-kapu előterét, amit „Dobó kápolnának" nevezett. Itt helyezte el a dobóruszkai templomból idehozatott Dobó síremlék vörös márvány domborműAz egri Dobó István Vármúzeum Evkönyve, 2002. 241