Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)
Löffler Erzsébet: Az egyház és az egri vár kultusza
A hős síremléke alatt ez a felírás volt látható: „Halhatatlan érdemeinek méltó tekintetéből Dobó István Eger vár hős védőjének PJ.L.P.É. (Pyrker János Lászlópátriárka érsek) által 1833. emelt és Dobó-Ruszkai sírjából nyert képével díszített emléke. " 14 Dobó emléke mellett egy csatakígyó volt, vagyis egy kis ágyú, mely 1509-es jelzéssel a vár kútjából került elő, egy oszlopfő a várbeli székesegyházból, turbános fejkövek és néhány ágyúgolyó. Később ez az úgynevezett Dobó kápolna tovább bővült, az 1898-99-es szépasszony völgyi ásatások során feltárt honfoglalás kori sírokban talált tetemeket helyezték el itt, egy terméskőből faragott hatalmas szarkofágban, turul madárral és honfoglalás kori díszítményekkel, az alábbi felirattal: A honfoglaló ősök emlékének a hálás utókor. A Dobó síremlék eredeti fedlapja 1965-ben viszont átkerült a gótikus palotában lévő, úgynevezett Hősök termébe. 15 A várbeli együttes létesítésének utolsó mozzanata a harang állítása volt. Erre valószínűleg 1839-ben került sor, ezt a Gergely bástya egyik lőrésében helyezték el. A harangot 1950-ben ellopták és eladták a MÉH-nek, ahonnan az akkori múzeumigazgató vásárolta vissza. Később a Vármúzeum irodaépületének falán helyezték el. A Pyrker által kialakított, fent említett kegyeleti együttes a létrehozás után szinte azonnal életre kelt. A szervita rend szervezésében a szervita templomból nagypéntektől Szent Mihály napig minden hónap harmadik vasárnapján a hét fájdalmú Szűz tiszteletére rendezett ájtatosságot követően processzió ment a várbeli kálváriára. 1838-ban már heti két alkalommal misét is tartottak a Szent Sír kápolnában. 1838-ban arra irányul a kezdeményezés, hogy a Szent Kereszt feltalálásának és felmagasztalásának ünnepén, valamint Szent István Királynak ünnepén, augusztus 20-án precessziót szervezzenek a várba. Fajcsák Attila etnográfus kutatásaiból tudjuk, hogy a harmadik vasárnapi processzió egészen a negyvenes évek végéig szokásban volt, a menet a Servitáktól indult a kálváriához. A stációknál a hívek a Via Matris ájtatosságot végezték. Mikor Szent István szobrához értek, egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet mondtak, innen a három kereszthez mentek. A Szentsír kápolnánál litániával fejeződött be az ájtatosság. Az augusztus 20-i processzió érdemel még említést, minthogy a Szentkereszt feltalálása és felmagasztalása ünnepeire tervezettek nem váltak szokássá. 16 A Szent István napi körmenet, amely a 40-es évek végéig volt szokásban, a főszékesegyháztól indult, ahova a résztvevők fekete ünnepi ruhában érkeztek, híven az István királyról szóló ének refrénjéhez: „...Hol vagy István király, téged magyar kíván, /Gyászos öltözetben teelőtted sírván" 11 . Ez egyébként nem egyedülálló szokás volt, Bálint 14 TÜRK Frigyes 1907. 31. 15 SUGÁR István 1972. 231. 16 FAJCSÁK Attila 1989-90. 581. 17 BÁLINT Sándor 1977. II. 221. 220
