Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Löffler Erzsébet: Az egyház és az egri vár kultusza

1. kép. Az egykori várbeli kálvária maradványai az érseki palota folyosóján Az úgynevezett Dobó kápolna berendezése, illetve Dobó István dobóruszkai síremlékének itteni elhelyezése is része volt az érsek várkultuszt teremtő munkásságának. 1833-ban gróf Buttler János, Dobóruszka akkori birtokosa, tudva azt, hogy Pyrker érsek nagyon vágyakozik valamiféle, a hős várvédőre utaló emlékre, másrészt, mert éppen akkor zajlott az esztergomi főszentszék előtt házasságának érvénytelenítési pere, szerette volna elnyerni a pátriárka érsek támogató jóindulatát, megajándékozta Pyrkert a Dobó síremlék fedlapjával. Más verziók is vannak a tumba fedlapjának idekerüléséről, azonban Sugár István szerint, aki ennek a kérdésnek legjobb szakértője volt, ez a fenti a legelfogadhatóbb. Nála olvassuk, hogy 1887-ben Csorna József az alábbi feljegyzést készítette az eseményről: Egy szép nyári délelőtt, midőn a falu apraja-nagyja kinn dolgozott a mezőn, szekér állt meg a templom előtt, melyre a sírszobrot feltették s azzal zajtalanul eltávoztak. Csak másnap tudta meg a falu népe az otthon maradt gyermekek elbeszélése után a történteket. Érdekességként meg kell említeni, hogy a ruszkaiak és Ung vármegye több ízben tettek kísérletet a sírkő visszaszerzésére, ami sohasem sikerült. 1995. októberében került átadásra, ill. felszentelésre Ruszkán az a másolat, amelyet Eger Vára Barátainak Köre kezdeményezésére készíttettek és ajándékoztak az egriek a templomnak, illetve a községnek. Ebben az évben másolat készült a dobóruszkai templomban lévő oldallapokról is, melyek segítségével Egerben is rekonstruálták a tumbát. 218