Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)
Löffler Erzsébet: Az egyház és az egri vár kultusza
képeit Breznay Imre történész szerint Bauer György szobrász készítette 6 , Sugár István, a Pyrker emlékkönyv egyik szerzője szerint viszont Bauer Ignác, aki Casagrande tanítványa volt, és noszvaji származású 7 . Bakó Ferenc szerint ez utóbbi készítette az unikumnak számító noszvaji emeletes barlanglakást. A ma már igen rossz állapotban lévő megmaradt domborműveken (6 db) jól látszik, hogy festettek voltak. A fájdalmas útnak rendszerint 14 állomása van, ezekből kilenc az Evangéliumból vett jelenet, öt pedig a hagyományokban maradt fenn. A kilenc kép: Pilátus halálra ítéli Jézust, Jézus vállára veszi a keresztet, Cirenei Simon segít Jézusnak, Jézus találkozik a síró asszonyokkal, megfosztják ruháitól, fölszegezik a keresztre, leveszik a keresztről, eltemetik. Az öt másik kép: háromszor elesik a kereszttel, találkozik édesanyjával és a Veronika kendője. Ez az elosztás, persze az időrendi sorrendben megfelel a Via Dolorosának Jeruzsálemben, ahol az út elején házak falára helyezett táblák jelzik az egyes stációkat, az utolsó három stáció azonban már bent van a Szent Sír templom belsejében. A mi Kálváriánk csupán hét stációból állt, ami egyáltalán nem felelt meg az Egyház által támasztott követelményeknek. Még kevésbé, hogy az egyes stációk képei nem azonosak azzal, amelyeket a keresztutak esetében elő vannak írva. Itt azonban mindössze két stáció volt meg az evangéliumi tárgyú képekből, Pilátus ítélete és a keresztre szegezés, az öt hagyományszerü képből viszont egy sem. 8 Érdekes kérdésként vetődik fel, hogy mi a magyarázata a hétstációs változatnak? Egyesek úgy gondolják, hogy Egerben ez nem is egyedüli eset, a szerviták templomában is van egy ilyen keresztút. Ez azonban a Szűz Mária hét fájdalmát megörökítő képsor. A kálvária esetében azonban másról van szó, a hét fájdalmat ugyanis már Jézus csecsemőkorától eredeztetik, elsőként például a körülmetélést és Simeon jóslatát tartják az anyai fájdalom egyik okának, másodikként az egyiptomi menekülést, harmadikként azt az esetet, amikor Jézust a jeruzsálemi templomban felejtik, és csak ezután következnek a tulajdonképpeni szenvedéstörténet elemei, mint Mária találkozása a keresztet vivő fiával, Jézus halála, a keresztről levétele, eltemetése. Ez megfelel a nálunk kevésbé ismert, hétszer hét Üdvözlégyből álló fájdalmas rózsafüzér titkainak, melyek ikonográfiái megvalósulását láthatjuk azon a hét festményen, amelyek a Fájdalmas Anya templomban láthatók. 7 A mi esetünkben a hetes számnak inkább csak számmisztikái jelentősége van. Egyszerűen arról lehet szó, hogy Pyrker valami rendkívülit, a megszokottól eltérőt kívánt létrehozni, ennek egyik eleme volt a hét stációból álló kálvária, másik pedig a rendkívül ötletesen az emeleti kaszárnyateremben berendezett Szent Sír kápolna, ami ugyancsak nem volt mindennapi látvány. Nem is beszélve magáról a helyszínről, a Szép bástya impozáns, kissé komor magaslata ugyanis tökélete6 BREZNAY Imre 1931. 3. sz. 70. 7 SUGÁR István 1987. 128. 8 BREZNAY IMRE 1931. 3. sz. 68. 216
