Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)
Király Júlia: A kultuszteremtő Gárdonyi
Vagy még egy közeli példa: A most meghirdetett Egerről szóló vetélkedőre a 192 jelentkezőből legalább 4 vagy 5 olyan csapat volt, akinek nevében szerepelt a csillag szó. Gárdonyi tehát fantasztikus ösztönnel érezte meg, hogy milyen címet kell választania. Regényének hősei is mítoszokká váltak. Bornemissza Gergely, Mekcsey István, Zoltay, Fügedy főhadnagyok, Sárközi vagy még a negatív hős, az áruló Hegedűs. Mind részei az egri várnak. Az ide látogatók kíváncsiak arra, hogy hol akasztották föl az áruló kassai hadnagyot. Jól megnézik Dobó István szarkofágját, hogy milyen is volt a hős egri várkapitány. Sőt az egri hősöket szimbolizáló gipszből készült hatalmas szobrokat nézve egyszer egy kisfiucska megjegyezte: „Nem csoda, hogy megvédték a várat, ha ilyen nagyok voltak! " Leírhatatlan az a csalódás, amit akkor éreznek, mikor a hosszas faggatás után bevalljuk, hogy Vicuska, Sárközi nem létezett. Az emberekben egy világ omlik össze. Tehát a regénnyel megvalósult az, hogy nem csak díszlet a történelem, hanem egy olyan világot sikerült teremteni, ami nemcsak hitelesnek hat, hanem az is. Ami még nagyobb sikert hozott Egernek és a regénynek, az a megfilmesítés volt. 1968-ban 40 millió forintos költségvetéssel, több hónapi kemény munkával megszületett a kétrészes játékfilm. Nem vagyok filmesztéta, nem feladatom minősíteni a filmet, én csak a kultusz szempontjából vizsgálom annak hatásait. Egernek, az egri várnak hasznára vált a film. Az a magyar felnőtt, aki esetleg nem olvasta a regényt hatodikban, az a filmmel pótolta ezt a mulasztást. A film maga is beleilleszkedett abba a képbe, amit Gárdonyiról kialakítottak. Sőt nem csak beleillett, hanem tovább erősítette azt. Az Egri csillagok továbbra is megmaradt annak, ami addig is volt. A hősies helytállás, az összefogás erejének hirdetője. Eger népszerűsége tovább nőtt. Sajnos kissé összemosódott közben a regény és a film, illetve a figyelem áttolódott a filmre. Sokakban a kettő teljesen azonossá vált, s így a regény számos érdeme elsikkadt. Sőt, történeti szempontból is hagy a film maga után némi kivetnivalót, így a regény egyik legnagyobb érdeme, a történeti hűség szenvedett csorbát. De továbbra is élt, erősödött a vár kultusza és továbbra is élt Gárdonyié. Hosszú hallgatás következett ezután. Ez a hallgatás nem jelentette azt, hogy teljesen elfeledkezetek volna a regényről vagy Gárdonyiról. Továbbra is kötelező olvasmány volt, továbbra is kisdiákok és felnőttek százezrei látogattak évről évre az egri várba. Újabb és újabb Egri csillagok jelent meg könyv formájában. Persze a Gárdonyi hagyatékból is egyre több érdekesség került napvilágra. 1970-ben egy tévés vetélkedőt követően megindult a titkosírás újabb megfejtési hulláma. Ezúttal teljes sikerrel járt. Egy írói esztétika bontakozott ki a megfejtés során. Kiderült Gárdonyiról, hogy nagyon is tudatosan írt, törekedett mesterségében a tökéletességre, sőt azt is tudjuk, hogy micsoda elégedetlen kritikusa volt saját magának. Pontosan megfogalmazta, hogy szerinte mitől jó egy dráma, s azt is bevallotta, 207