Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

R. Várkonyi Ágnes: Az egri győzelem és Európa

egri hősök ezúttal átsétáltak a Habsburg Birodalomba. Helyesebben: a Magyar Királyság egyszerűen eltűnt. Csak így lenne menthető 1552 európai emlékezete? Kevéssé elfogadható. És ha Eger védőit a XIX. századi austro-historizmus kosztümjeibe öltöztetik, aligha nyernek befogadást a XXI. században irandó Európa történetbe. Négyszáz ötven év múltán ma azt mondhatjuk: Európa elfelejtette, ami történt. Szemrehányást csak magunknak tehetünk. 1552 egyetemes és nemzeti jelentősége kiesett az emlékezetből, mielőtt korunk tudományos szintjén rekonstruáltuk volna. Jeles kutatói teljesítmények véreztek el meddő viták, ideológiák és kisajátítások zátonyain. Örvendetes, hogy az Egri csillagok megjelent angolul, németül, lengyelül, vietnámiul és még több más nyelven. Szomorú viszont, hogy jelentős kutatói teljesítmények nem tudtak kitörni a nemzetközi fórumokra. Elsősorban nem a nyelvünk miatt. Ez áthidalható. A megértés záloga, hogy a címzettével azonos vagy felfogható fogalmakkal kell a történeteket elmondani. Az egri védelem története nincs európai fogalomrendszerben megfogalmazva. Történelmünk sok más eseménye sincs Európa számára érthető fogalmakkal megírva. Áttekintve történelmi tankönyveink gazdag termésén, azt látjuk, hogy Eger megvédésének története az agyonismételt sémák és a félmondatok jelentéktelenségébe szorult. Az összefoglaló Magyarország-történetek nem adtak ösztönzést tágasabb horizontokon széttekinteni: néhány mondat, ismert eseménytörténeti váz, a XIX. század értékrendje: hősies helytállás. Kiüresítet szólamok paneljeiben. Vagy anekdotákká bagatelizálva. Jelentősége a „pszichikai hatás", homályban maradt. Mert miért, és hogyan? Mit védtek meg a puszta falakon kívül? Mit adott Eger védelme Európának ? Ezzel eljutottunk a legsúlyosabb kérdéshez. A kérdések kérdéséhez. Vajon nem azért esett ki az európai történeti tudatból Eger, mert valóban nem lett volna több, mint egy vár megvédése? Ragyogó teljesítmény, az egyéni derekasság, a vitézlő iskola példája. De nem egyetemes nagyságrendű fejlemény. Üzenet a XXI. századnak Sokszor idézték és idéztük mi is Tinódit: „Egri vitézeknek sok jót mondjatok. " Indokolt a kérdés: mi az a sok jó, amit 2002-ben elmondhatunk? Mindazon kívül, amit tudunk, és amit előttünk sokszor elmondtak: bátorság, lelkierő, hit, a kereszténység védelme. És mind mire való! Dobó hűtlen lesz, vagy hamis vádak áldozatául esik, és tömlöcbe veti a király, Bornemissza Gergelyt kivégzi a török, és négy évtized multán 1596-ban Egerben felhangzik a müezzin éneke, s hangzik egy évszázadon át. Esetleg mégis Vörösmarty szavaival: a lőporrobbanás után „...de Dobó fenn álla hadával/

S rend és bátorság származtak lelke tüzéből: //És a szent haza, s mely koszorú a férfi nevének, /A nemes elszántság vagy győzni, 175