Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

R. Várkonyi Ágnes: Az egri győzelem és Európa

mai az egekbe érnek, falának alapja a tengerben van".

4 Mondhatnánk, ne túlozzunk, ez a török stílus. A magyar kortársak ugyancsak hasonlóan világméretű keretbe helyezték Eger vár viadalát. Tinódi emberfeletti isteni erőre utaló sorait sokszor idézték: „Nem emberi hatalom észt mívelé,/ Mert csak Úristen hatalmát jelönté, / Ez világ hatalmát semmije tévé, / Terek császár erejét szégyöníté. " 5 Johannes Sambucus, Zsámboki János, a Bécsben élő humanista hasonlóan magyarázta Ferdinánd császárnak a hihetetlent:, A török végtelen sokasággal rendelkezett, mégis ezzel az ostrommal nagy gyalázat érte, kiderült, nem a számon múlik a győzelem, hanem sokkal inkább a lelkek egyetértésén. "

6 Az utolsó megjegyzése már a megosztott Európának szól: fogjanak össze, értsenek egyet, valósítsák meg a törökkel állandó harcban álló és megosztott Magyarország reményét, V. Károly császár koncepcióját, a kereszténység összefogását a török ellen.

7 Négyszázötven évvel ezelőtt az ellenfelek, az oszmán világ és a keresztény világ egyaránt egyetemes jelentőségében értelmezte az egri ostromot. Az utókor elég sokat hangsúlyozta, hogy a keresztény világ a XVI. század elején már megosztott volt, V. Károlyt lekötötték a vallásharcok, Ferdinánd császár és király nem jutott olyan helyzetbe, hogy gyorsan és érdemlegesen beavatkozhatott volna. Annál figyelemre méltóbb, hogy Agria, Erla, Eger neve bejárta egész Európát. Emlegetik Krakkótól Párizsig, Velencétől Madridig.

8 Londonba Sir Richard Morison jelentéseket küldött 1552 őszének magyarországi hadi helyzetéről William Cecil lordnak.

9 Ascanio Centorio degli Ortensii valószínűleg Velencében 1553-ban megjelent művében nagy elismeréssel ír az ostromot visszaverő egriekről. A 60.000 főnyinek mondott török sereggel és a 60 ágyúval szemben a „ védők legyőzhetetlen lelkülete " védte meg a várat. Fantáziáját különösen megragadták a nők: „nőstény oroszlánoknak tűntek és olyan szörnyű vérengzést vittek véghez az ellenségben, hogy borzasztó és szánalomra méltó látványt nyújtót. "

10 Eger képe bekerült a nemzetközi tudatba:

11 Ortelius, a korabeli Európa egyik leghíresebb tájékoztató művében ugyancsak kiemeli az egri ostrom jelentőségét: a vitéz asszonyok „kövekkel, forró vízzel és szurokkal a falakon, " küzdöttek.

12 Martin Zeiler, 4 DZSELÁLZÁDE, Musztafa 1896, Thúry József fordítása. 5 TINÓDI, 10. (1984, 223.) 6 SAMBUCUS, Johannes 1558. 7 R.VÁRKONYI Ágnes, 1994, 9-34. - Új spanyolországi anyagot feltárva: KORPÁS Zoltán 1999. 8 A kérdés szakirodalmával, 1552. évi népdalról is HOPP Lajos 1992, fó'leg 109-110. - KORPÁS Zoltán 1999, 120-121. 9

1552, november 23, Public Record Office London. SP 68/10 583. 10 CENTORIO, 1566. 221-224. Idézi: JÁSZAY Magda, 1996, 127. 11 OszKK, App. Hung. 428, 599, 3069, 3070. Vö. RÓZSA György 1969-1978. - SZÁLAI Béla 2001, 14, 63. 12 ORTELIUS 1665. 86-87 170