Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Praznovszky Mihály: Mítosz, kultusz, história

Zrínyi kultusz s így a turizmus, azaz a nagyobb bevétel szolgálatába állítani. A forrás ekkor kapta a szigetvári kultusz fő-őrzőjétől, Molnár Imrétől a Kumilla nevet, aki a szponzorokat rávette a forrás környékének kiépítésére. (Akkoriban őket még téeszelnöknek, állami gazdaság igazgatónak, párttitkárnak stb. hívták.) Egy vállalkozó azonnal lecsapott a névre s egy faházpresszót elnevezett Kumilláról. A falon ott van a szultán lányának bekeretezett képe a szükséges életrajzi adatokkal együtt. (Delimán és Cumula a szigeti veszedelem halhatatlan és tragikus sorsú szerelmespárja, akik egy bizonyos nagy felhevült érzelmi pillanatban „duplázzák csókokat egymás szája körül"). A közelmúltban a város új és igen elegáns szállodája is a Kumilla hotel nevet kapta. Néhány éve tehát a szigetvári Zrínyi kultusz egy újabb elemmel gazdagodott, amelynek nemzeti eredet-jellege már nemigen érződik. Fa Az egyik legősibb mítosz elem. Gyökerei valahol - a szó szoros értelmében az emberiség mitológiájának kezdeteiig nyúlnak vissza, az életfa jelenségig. A hatalmas méretű, több száz éves faóriásokat mindig is különös tisztelet övezte Olyan természetszemlélet kötötte az embereket ezekhez a fákhoz, amelynek eredete visszanyúlik az itt elvégzett áldozatokig, ajándékok adásáig stb. S ki ne ismerne a magyar irodalomból és történelemből ilyen jeles személyiség-kötődésű fákat: Attilától kezdve Kazinczyig, Berzsenyiig, Petőfiig húzódik a sor, közben-közben egy Kont vezér, Mátyás király, Rákóczi, Kossuth is feltűnik emlékfájával. A Rákócziak különösen szerették a fákat s hagyományban nagyon sok legenda meg is maradt róluk. Romhány, Ordas Balatonakarattya - sorolható a Rákóczi fák sora. Mikszáth is többek között ezért vette meg a horpácsi birtokot s a maga módján igy elemezte ezt a mítosz jelenséget. „Van benne, azt mondják, egy fa, mely alatt Rákóczi ült. No, ez éppen szükséges. Ez sokat ér. Minden jóravaló kúriához kell ilyen fa, amelyre gőgös legyen a tulajdonos. Az semmit se tesz, hogy így aztán matematikailag kiszámítható, a Rákóczi életéveiből, hogy egyebet se tett, mint áfák alatt ült."

33 A népi emlékezet egy Zrínyi fát is megőrzött. Nagykanizsa közelében, a Zsigárdi erdőben áll a fa, emléktáblával megjelölve: „1620-1664 Zrínyi Miklós pihent meg e fa alatt." A hagyomány szerint 1664-ben Kanizsa ostrománál Zrínyi e fa alatt üldögélve várta volna a császáriak beleegyezést a döntő roham megindítására. S miután ez nem jött meg, magára hagyta a várat és a hársfát is. Ez a Zrínyi fa aztán tökéletesen elegendő emlék ahhoz, hogy kultuszhely lehessen. Csak 33 MIKSZÁTH Kálmán 2002. 175. 155