Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)
Praznovszky Mihály: Mítosz, kultusz, história
Szigetvár esetében természetesen a helyi hagyomány tud az alagút létezéséről. 30 Olyanról, amely kivezetett a várból s olyanról amely más várakkal kötötte össze az erősséget. így Szigetvár és Babócsa, Szigetvár és Siklós és a legfontosabb Szigetvár és Kanizsa vára között húzódott. Az alagutat magától értetődően a törökök építették s ugyancsak természetesen a foglyul ejtett magyarok végezték a munkát. (A hiedelem mélyében ott rejtezik valami ősi beidegződés a kiszolgáltatottságról, a várfalak erősítésében végzett kényszermunkáról, a hadinépek kiszolgálásáról stb.) Erről a szigetvári alagútról így mesélt 1958-ban egy adatközlő: „Siklóson az alagutat befalazták, amikor Batthyányiak eladták a várat más uraságnak. Még az ő idejükbe úgy jártak össze a szigetvári urasággal, hogy befogtak a hintóba és az alagúton egy-kettőre ideértek. Az alagút olyan széles volt, mint egy táncterem, akár négylovas kocsi is megfordulhatott benne. Úgy hallottam, hogy az alagút még a török időkből való. " Volt az alagutaknak más típusa, amely nem menekülési, vagy közlekedési célokra szolgált. Érdemes ezt is megidézni, kiváltképp itt Egerben, hiszen nagyon praktikus ötletről van szó. így mondta el ugyanaz az adatközlő a gyűjtő Kováts Valériának: „Ibafán, abban a nagy pincében, amit még a törökök építettéit, van egy lejárat az alagútba, ami Szigetvárra vezet. De ez az alagút nem olyan nagy, mint a többi, ebben ember nem fért el. Ezen az alagúton csak vízvezeték nagyságú lyuk volt. Ebbe a törökök vízvezeték csöveket szereltek nagy fifikával, de a vízvezetékcsövekben nem víz folyt, hanem bor. Az ibafai pince tele volt borral. Onnanjött éjjel-nappal a szigetvári basának. Ezt csak nagy titokban lehetett csinálni, mert a törökök vallása, úgy mondják, eltiltotta a borivást. " Elásott kincs Elrejtett kincsek hagyománya természetesen minden vár körül feltűnik. Verem, alagút, kút, barlang, szokatlan alakú szikla, - számtalan lehetőség siet a fantázia segítségére, ahol kincset lehet elrejteni minden vár körül. Az emberiség őstoposza ez, nincs olyan nemzeti irodalom, amelyben egy-egy klasszikus műben ezzel ne találkoznánk Dumastól kezdve Mikszáth Kálmánig, vagy éppen az Alapiak kincséig, Szántó György szép szigetvári regényéig, netán Szombathy Viktor felvidéki vártörténet gyűjteményéig. Nógrád megyében a szécsényi várhoz kötődően emlegetnek egy népmondát a két kőkecskéről, amely örök idők óta ott állt a Kerekdomb környékén, míg nem a XX-ik század elején két ember jött érte Törökországból s vitték volna el, de ra30 A szigetvári gazdag alagút mondavilágot Kováts Valéria dolgozta fel, akinek még sikerült remek adatközlőket találni az 1950-es évek végén. KOVÁTS Valéria 1962. 257-259. 153