Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)
Praznovszky Mihály: Mítosz, kultusz, história
A Szondy emlékünnep eredete is egy egyházi méltóság nevéhez köthet, és bár az időbeli eltolódás nem számottevő, de ez mégiscsak 1849 után kezdődik. Pontosan 1860-ban, amikor a Hont vármegyeiek (Drégely akkor még oda tartozott) az országos lapokban akciót hirdetnek egy Szondi György szobor felállítása érdekében. 21 A szoborból azután végül is kápolna lett. Simor János esztergomi prímás adományából jött létre és 1885-ben szentelték fel. A vita arról folyt egy időben, hogy hol legyen a helye ennek a kápolnának, s ez a vita a kultusz hivők beállítódását illusztrálja. Volt, aki ragaszkodott a közjoghoz s ezért Ipolyságot, a megyeszékhelyt említette, mások a Pest-selmeci országos út mellett kardoskodtak, hiszen onnan a kápolna legalább könnyen megközelíthető. Végül azok győztek, akik az eredeti helyszint javasolták, a Drégely vára alatti völgyet. A másik jelenség, hogy avatását először György napjára, majd az ostrom napjára, július 6-ára tűzték ki, de valószínűleg az építkezés elhúzódása miatt erre csak októberben került sor, egészen pontosan október 6-án, ami aligha lehet véletlen választás. A kis kápolnának 23 méteres tornya volt, valamint egy kisebb hajója és egy kis szentélye, itt azonban oltár helyett Szondi György szobra állt, Kiss György munkája. Az avatás egyben az első Szondi ünnep is a várban. Elkészült erre az alkalomra egy Szondi emlékérem, kiírtak egy költői pályázatot, amelyre 42 emlék-óda érkezett. Késztettek egy Szondi zászlót is, amelyre a pénzt a Hont megyei hölgyek gyűjtötték össze. A kápolnában néhány drégelyi relikviát is elhelyeztek, amelyek időközben kerültek elő a vár környékéről. Néhány golyóbis, kályhacsempe töredék stb. Az ünnepség a látványos felvonulással kezdődött, azaz az országúttól elgyalogoltak a kápolnáig, majd ünnepi körmenettel folytatódott a kápolna körül, a menetben nemzeti és egyházi zászlókat vittek, s a kápolnában ünnepi szentmise folyt, amelyen „nagy hatású hazafias alkalmi beszédek" hangzottak el, ahogyan írja a korbeli újságszerkesztő. Erre az alkalomra megjelent egy Szondi album is, történeti írásokkal, Nagy Iván és Hőké Lajos tanulmányaival, Arany János versével, dokumentumokkal stb. 22 A drégelyi emlékünnepből azonban nem lett kultikus eseménysor, mint a szigetváriból. Érthető is, ez a vár messze a lakott területektől fekszik, nehéz megközelíteni. Szigetváron a városban van az erősség, minden különösebb polgári kényelmet zavaró körülmény nélkül lehet ünnepelni, majd vacsorázni, utána haza21 Az ünnepre vonatkozóan lásd a korabeli híranyagot: SZONDI EMLÉK DRÉGELYEN 1985, valamint CSÁKY Károly 1986, CSÁKY KÁROLY 1988. Legutóbb a drégelyi Szondi kultusz teljes történetét széles körű forrásbázison Balogh Zoltán dolgozta fel Drégelyről szóló monográfiájában. BALOGH Zoltán 2002. 22 Bár az ünnep fényes volt, mindig akadt elégedetlenkedő. Volt, aki azt hiányolta, hogy nem hívták meg a szomszéd megyék küldötteit. Más a felekezeti kirekesztést vetette a rendezők szemére: „A hős Szondi egy elzárt kápolnába került, melyben az év egy-két napján csakis egy felekezet híveinek szívében lesz módja és alkalma a honszeretet már már hamvadó tüzét feléleszteni és lángra gyújtani. " SZONDI EMLÉK DRÉGELYEN 1885. 149
