Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Kiss Péter: A magyarországi első nyilvános és állandó képkiállítás Egerben és a Pyrker-képtár története (1812–1949)

1829-ben canonica visitatio során Tiszakécskén jutott a birtokába egy Cranach festmény Vay Imre bárónál,

45 majd az 1830-as évek első felében Dürer Ecce Homo című művét örökölte egy trevisói kanonoktól.

46 Ez utóbbit, illetve minden olyan esetet amikor nem az érsek kezdeményezte egy-egy festménynek a gyűjteménybe kerülését, inkább gyarapodásnak és nem gyarapításnak nevezhetünk. Több képet festett a gyűjtemény számára az érsek megrendelésére az Egerben hosszabb időt eltöltött Joseph Danhauser. 1828-ban készítette el az érsek „Rudolph von Habsburg" с művének öt jelenetét ábrázoló alkotása közül a negyediket, és 1832-ben az utolsót.

47 Közben 1831ben festette meg a „Festesz műhely" és az „Alvók" című képeket, amelyek a következő évben készült „Tanulmányfő"-vei együtt szintén a képtárba kerültek.

48 Ugyancsak a Rudolph von Habsburg"-hoz készült, Az utolsó barát" című festmény, amely még 1924-ben is szerepelt egy egri kiállításon, mint Végh Jenő tulajdona.

49 Danhauser Egerben kifejtett munkássága később túlnőtt a képtár keretein: az érsek megrendelésére oltárképet készített az épülő bazilikába,

50 és arcképeket is festett.

51 1833-ban id. Marko Károly a „Szent hajdan gyöngyei"-ből, örökített meg egy jelenetet, amelyre Pyrker kérte fel Rómában a művészt.

52 Markónak ezt az alkotását azonban csak 1845-ben láthatta először a pesti közönség,

53 nem pedig 1836-ban,

54 mert Pyrker akkor ezt a festményt sem ajánlotta föl a Magyar Nemzeti Múzeumnak,

55 másrészt a gyűjteményt csak 1844-ben szállították el Egerből Pestre.

56 Itt említem meg a városban sokat dolgozott Kracker János Lukácsnak tulajdonított „Egy agg 45 Cistercienser-Chronik 1931. 238. 46 Uo. 266. 47 LYKA Károly 1981.309. 48 ROESSLER, Arthur 1911. 69. 49 KISS Péter 1989-1990. 706. 29. sz. kép so VOIT Pál 1934.57. 51 THIEME BECKER 1907-1950. 354. 52 BODNÁR Éva 1980. 72. 53 Rövid ideig bár, de ebben az évben volt először kiállítva a Nemzeti Múzeumban a képtár: KUBINYI Ágoston 1853. 9. 54 BODNÁR Éva 1980. 72. 55 1836-ban még csak 154 db. képet sorolt fel az elajándékozási jegyzék, amelyen azonban Markó alkotása nem szerepel. Erre vonatkozólag lsd. az eladományozott festmények 1836-ban készült jegyzékét: „Nemzeti Múzeum Kép-Tára. Az 1836iki Ország Gyűlés alkalmával Hazájának ajánlotta Felső-Eó'ri Pyrker János Lász Patriarcha-Egri-Érsek." MOL. RL. Archívum Palatinale archiducis Josephi. N 24. Általános iratok. Musei. 484. cs. 866/1836. sz. 56 Kubinyi Ágoston az átvételi igazolása a 24.sz. jegyzetben hivatkozott képjegyzék végén: .Alulírott bizonyítom, hogy az 1832/36ik esztendei országgyűlés XXXVIIIik törvényczikkely 2ik §-a tanúsítása szerint, ő nagyméltósága felsó'-eöri Pyrker János László egri Patriarcha- Érsek úr által a magyar nemzetnek nagylelkűen ajándékozott gazdag képcsarnokát, a fent írtt (sic) lajstrom szerint, magyar nemzeti Múzeumunk (sic) számára , hiány nélkül a legjobb állapotban , alázatos köszönettel által vettem. Költ Pesten július 20án 1844. Kubinyi Ágoston a magyar nemzeti múzeum igazgatója." 14