Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Vécsi Nagy Zoltán: A hatvani Hatvany Lajos Múzeumról

1. kép. Doktay Gyula, a Hatvani Múzeum alapítója A Múzeum alapítóokmánya négy gyűjtő és kutatási területet jelölt meg: régészet, néprajz, képzőművészet és helytörténet. A helytörténeti és régészeti területek álltak közelebb úgy az alapító és múzeumvezető, Doktay Gyula építészmérnökhöz, mint Németi Gábor és Szántó Lóránd tanárok érdeklődési köréhez. Mindhárman a múzeum alapító tagjai, akik gyűjteményeiket Hatvan városának adományozták. E három gyűjtemény képezte az intézmény 1969. évi induló anyagát, melynek elhelyezése a múzeum története kezdeti időszakában komoly gondot okozott. Az első években az új közgyűjtemény átmenetileg a „kórházban", tehát a Grassalkovich kastélyban, majd 1972-től „sajátos" módon a Szabadtéri Színpad öltözőjének felében kapott helyet. Kiállítóterme a Kossuth téren, hangulatos boltíves helyiség volt. Kis alapterülete miatt viszont csak időszakos kiállításokra volt alkalmas. Rögtön az első évben, 1970-ben több kiállítást is rendeztek itt (köztük a XVIII-XIX. sz. Polgári Ötvösművészeti Kiállítás vagy a Heves Megye Múzeumai című kiállítás), melyeknek a korabeli dokumentumok szerint nagy közönségsikere volt. A múzeum letéteményesei részmunkaidőben (tanári állás mellett) számos ismeretterjesztő előadást tartottak és intenzív tudományos kutatómunkát végeztek. Beindult a Múzeum Barátok Körének a munkája is, ami sajnos hamar meg is torpant, megszervezőjének, Szmetena Józsefnek még abban az évben bekövetkezett halála miatt. Doktay Gyulának a halála után (1971) a munka még nehezebbé vált. A pénzügyi ellátás akadozott, a tu122