Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Kiss Péter: A magyarországi első nyilvános és állandó képkiállítás Egerben és a Pyrker-képtár története (1812–1949)

A Pyrker-képtár története 1827-ig A Pyrker-képtárral az egri műgyűjtemények történetének kapcsán korábban már többször foglalkoztunk.

12 Jelen dolgozatunk több vonatkozásában pontosított és kiegészített. A reformkor idején valósult meg több nagy országos hatókörű művelődési intézmény. Alapításukban az önkéntes felajánlás formája volt a meghatározó, amelynek két változata dominált. Az egyik esetben széles körű gyűjtést indítottak, s ki-ki saját tetszése szerint támogathatta az így meghirdetett tervet, de meg is tagadhatta hozzájárulását. A felajánlás nem csak pénz formájában történhetett, hanem lehetett telek, épület stb. is. Ily módon gyűlt össze pl. a Nemzeti Színház pénzalapja. A létesítés másik formájában valamely személy saját kezdeményezéssel gyűjteményét az országnak ajándékozta, vagy egy nemzeti intézmény felállítására, fejlesztésére alapítványt tett. így született meg a Magyar Nemzeti Múzeum és annak könyvtára Széchényi Ferenc gróf adományából, vagy a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Teleki József gróf felajánlásából. Ez utóbbiak közéi tartozik Pyrker János László egri érsek is (1. kép), aki 1836-ban a Magyar Nemzeti Múzeum régi képtárának alapját vetette meg.

13 Abban az esztendőben, amikor Zala megye hiába kérte Esterházy Pál herceget, hogy híres képtárát helyezze át Bécsből Pestre,

14 amikor az országgyűlés 125.000 forintért vásárolta meg Jankovich Miklós gyűjteményét a múzeumnak,

15 amelynek felépítésére 500.000 pengő forintot szavazott meg ugyancsak ebben az évben.

16 A Pyrker-képtár magyarországi históriájának 1848 előtti szakasza a szakirodalom által is csak nagyon kevéssé, és részben tévesen volt ismert, pedig ennek korábbi kutatását a gyűjteménynek a magyar közgyűjtemények történetében betöltött szerepe már önmagában is indokolttá tette volna. Ez a képtár volt ugyanis Pest és Buda, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum első állandó képzőművészeti kiállítása, s ennek megnyitásával adták át rendeltetésének a Magyar Nemzeti Múzeum jelenlegi épületét 1846-ban. Később az Esterházy-képtár mellett a Szépművészeti Múzeum másik legértékesebb alapgyűjteménye lett, és ma is itt látható. A festmények között nem egy olyan alkotást találunk, amely hozzájárult e múzeum világhírének megalapozásához: Giorgione férfiképmása, Gentile Bellini Cornaro Katalin ciprusi királynét ábrázoló mellképe, Palma Vecchio és Paolo Veronese képei.

17 12 A dolgozat kivonata már a Művészettörténeti Értesítő 1987. 1-4. sz.-ban történt megjelenése előtt napvilágot látott: lsd. SUGÁR István 1987.101,103 és 155.; megjelent még: Agria XXV-XXVI. Eger, 1989-1990. 13 BELITSKA Scholtz H. 1985.15-16. A képtár elajándékozásáról az elsők között adott hírt Bielek 1837. 436. 14 LYKA Károly 1981.73. 15 FÜLEP Ferenc 1977. 10. 16 KOSSUTH Lajos 1961. 627 17 Budapest múzeumai. 1984. 18. 9