Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Gy. Gömöri Ilona: „Polgár-telep”, „Bankpince”. Szőlőuradalom a hevesi homokon

Gy. Gömöri Ilona „POLGÁR-TELEP", „BANKPINCE Szólőuradalom a hevesi homokon A szőlőkultúra Heves megye egyik jellemzője. A megyei szőlőterületek 90%-át az egri és a Gyöngyös környéki területek adják, a déli sík vidéken elenyésző a szőlőtermelés. Azonban volt történelmünknek egy időszaka, mintegy két évtizede, amikor termelésében különösen felértékelődött a hevesi homoktalaj jelentősége. Az 1880-90-es évektől, amikor a filoxéra az ország szőlőkultúráját szinte teljesen megsemmisítette, és kiderült, hogy a homokföldek immúnisak a fertőzéssel szemben, óriási mértékben megnőtt az érdeklődés a Heves környéki homokföldek iránt. A Gyöngyösi Forgalmi Bank egy 500 holdas szőlőtelepet létesített Heves nyugati határában, amelynek igen jelentős szerepe volt a település életében. Ennek ellenére a szőlőtelepet a Hevesről szóló leírásokban legfeljebb egy-két mondatra méltatják. Munkámban elsősorban a szőlőtelep fénykorát, az 1910-től 1942-ig terjedő időszak jellemzőit szándékozom bemutatni, emellett kitekintve az ezt megelőző és ezt követő évek, évtizedek múltjára is. Az adatgyűjtés során elsősorban a szóbeli adatközlésre és a visszaemlékezésekre támaszkodhattam. Közvetlenül a szőlőtelepre vonatkozó írásos dokumentum igen kevés maradt fenn a Heves Megyei Levéltárban és a Hevesi Múzeumi Kiállítóhely Hegedűs-hagyatékában. Az uradalom épületeinek leírásában és a munkaszervezet ismertetésében két forrás nyújtott nélkülözhetetlen segítséget. Az egyik dr. Soós Imre visszaemlékezése, aki a szőlőtelep intézőjének fiaként gyermekéveit töltötte ott. 1998-ban, több évtized után felkeresve az egykori uradalom színhelyét, írásban is megörökítette emlékeit a Múzeumi Kiállítóhely számára.' Fontos ismereteket meríthettem Pálfi Józsefnek, a napjainkra már felszámolt Hevesi Állami Gazdaság osztályvezetőjének szőlőtelepre vonatkozó feljegyzéseiből is. Ő 1953-tól élt és dolgozott a Juhásztanyán.

2 Előzmények Heves vidékének századokkal ezelőtti szőlőkultúrájára utal a mezőváros első ismert pecsétje, mely egy 1703-ban kelt iraton maradt fenn. Ábrázolásában az ágaskodó orosz1 SOÓS Imre: Emlékeim a hevesi Polgár-telepről. Kézirat. 1998. HMK AT. 241-98. 2 PÁLFI József: A Hevesi Állami Gazdaság 40 éve. Kézirat. 1989. HMK AT. 405-95. Az egri Dobó István Vármúzeum Evkönyve, 2001. ЪЪ1