Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Z. Szalai Sándor: Gárdonyi Géza történelmi regényei

Cecey Éva járhatott-e a vár alagútjában, amely az időben a beomlásoktól sok helyen eltömődött. Ismerték az alagutat, de - a menekülésnek még a gondolatát is kizárva - nem használták. Mindennapi eseménynek számított a gyermek- és asszonyrablás. S ma már tudjuk, amit Gárdonyi nem tudhatott, hogy Bornemissza felesége, aki a fogságba esett főkapitány kimentéséhez (1555. január 10-i levelében) Nádasdy Tamás segítségét kérte, nem Cecey leánya, hanem Sygher Dorottya volt.

8 Ezek a körülmények - a regény sajátosságait tekintve - az Egri csillagok értékét korántsem csökkentik. Mint ahogy Gárdonyi müveit a mai történettudomány pontosabb, bővebb ismereteivel összevetni is fölösleges. Másrészt az egykori történetírás hibája az, amit kifogásolhatnánk. Amit az író részben korrigált is az Egri csillagok kísérőjegyzeteiben. (Abban nem tévedett, hogy Ali, Ahmed és Mehmed egyesült hada - a fegyvertelen kiszolgálókkal, az iszlám vallás őreivel és a haszonlesőkkel együtt - 70-80 000 fő lehetett. Az egri vár védelmében pedig - mint képzett katonák, önként jelentkezettek, az egri bíró példamutatásával a környékről berendeltek - kb. kétezren vettek részt. S ne becsüljük le a népszónok Pető hadnagy érveit sem! A két erős vár, Temesvár és Szolnok valóban azért esett el, mert idegen zsoldosok védték, Eger őrizői pedig a saját fészkük megóvására szövetkeztek. Különben hogyan sikerült volna a mintegy harmincötszörös túlerőt elvonulásra kényszeríteni?) A regény első bírálói közül Riedl Frigyes tekintete a regény szerkezeti lazaságain akadt fenn.

9 Riedlnek volt némi igaza; évek múltán Gárdonyi is avíttasnak találta a kompozíciót - sajnálva, hogy túl széles alapokra épített.

10 Szövegén minden kiadás alkalmával javított és csiszolt, de tartalmán nem változtatott. Kár is lett volna változatnia a gyermekkorig visszanyúló szerelem rajzán, a patakban önfeledten fürdőző gyermekpár játékos-naiv megnyilatkozásain. S nemcsak a regény felépítése egyszerű, hanem nyelvezete is puritán, mégis hangulattal, élettel teli. A közvetlen, szelíd hangütésben, kevés szóval sokat mondó párbeszédekben, pár vonással is markáns tájfestésben, a kopogós ritmusú mondatokon belül változatos szórendben érvényesülnek Gárdonyi stílusának különös ízei és színárnyalatai. A több szálon futó cselekmény - az emberi sorsok szeszélyes alakulásával - a várostrom eseményeiben fonódik szorosan egybe. Ezzel az epizódok - ismétlődő szituációk - jelentősége is megnő. A fondorlatos, harácsoló Jumurdzsák föl-fölbukkanása szimbolikus értelmet kap az ide-oda vándorló talizmánnal. S újra látjuk végül (ha még élnek) mindazokat, akik a regény elején tűntek föl. Még Margitot is, aki az elrabolt gyermekeket vigasztalta: ,^Ve sírjatok, kedves. Velem lesztek. " „De én haza akarok menni" - sírja Gergő. „Majd hazavezet a jó Isten, csak ne sírjatok..." Szinte minden mozzanat a helyén van: a törökök levelét gondolkodás nélkül közvetítő parasztok megbüntetése, s a kassaiak árulásának tárgyalása is. A jellemek viszont kissé lekerekítettek: fejlődésükből, belső gyötrelmeikből keveset érzékelhetünk. Bornemiszsza csak egyszer, a budai látogatáson látja a társadalmi különbséget önmaga és Cecey családja között. „Kész vitéz" már, amikor lovat és kincset szerez a hatalmas töröktől. A Török Bálintnál eltöltött éveknek lesz nagyobb súlya: itt tanulható a puskapor- és bombakészítés, szerezhető a műveltség, török nyelvtudás. A „rab oroszlánról" hírt szerző úton - a félelmek leküzdése mellett - a vezeklő népáradat végignézésének az a tágabb értelme, 8 NAGY József 1978. 9 Rl-Fs: Az egri csillagok. Uránia, 1902. szept. 1. 10 Titkosnaplója szerint. 425