Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Z. Szalai Sándor: Gárdonyi Géza történelmi regényei

Z Szálai Sándor GÁRDONYI GÉZA TÖRTÉNELMI REGÉNYEI Egri csillagok Gárdonyi életművének legelevenebb részét alkotják történelmi regényei. A sok nyelven olvasható Egri csillagok száz év óta csak növekvő sikerét az 1900 után, több tapasztalattal s intenzívebb ábrázolással létrejött novellák, regények sem homályosították el. Szerb Antal az Isten rabjait a „legjobb magyar történelmi regényként" tartotta számon - a „korrajzi hűség", az „ábrázolás plaszticitása" és a tudatos nyelvhasználat alapján, de Gárdonyi mindegyik történelmi tárgyú művét nagyra becsülte. Főként a „formatökéletességüket" ismerte el, azokkal szemben, akik lekicsinyelték Gárdonyi tudását, műveltségét és írói képességeit, mondván, hogy rosszul megírt könyv nem jut olyan sorsra, hogy ifjúsági olvasmány lesz.

1 A múlt és a jelen Gárdonyi történelemfelfogásában elválaszthatatlanul egybeforr. Nem tud úgy véleményt mondani a korabeli erkölcsi, politikai, társadalmi állapotokról, hogy ne érzékeltetné a nagy távlatokat, történelmi folyamatokat is. A nemzeti múlt sorsdöntő fordulatairól a saját környezetében megismert, küszködő emberek gondjai jutnak eszébe. Amikor Egerben megtelepszik, trilógiát akar írni a honfoglalásról, de a históriai város dicsőségét örökíti meg, hogy úgy váljon egrivé, mint ahogy „az idegenből hozott szőlővessző egri tőkévé".

2 Családi hagyományokból sarjadt hazafiúi, függetlenségi érzelmeihez következetesen ragaszkodott. Műveiben többek közt nemzedékének Habsburg-ellenességét fejezte ki. Akkor is, amikor bécsi tapasztalatai nyomán már különbséget tudott tenni a konzervatív császár városa és a szabadelvű polgárság, új művészeti mozgalmak, új tudományok központja között. Az Egri csillagok azonban nem az aktuális igazságaival hatott a kortárs olvasókra, hanem az egyszerű, leleményes emberek helytállásának, őszinte érzéseinek megnyilvánulásaival. Az alacsony sorból - szegénységből, árvaságból - tehetsége révén kiemelkedett Bornemissza és társai példamutatásával. Gárdonyi hősei a nép emlékezetében még élő parasztlázadás és a mohácsi vereség utáni megosztottság következményeit sínylik. Erről költ éneket - szomorú dalt - Tinódi is, Török Bálint udvarában. A földesúri önkény visszaállítása, fosztogatások elszaporodása és a főnemesség önzése sodorta a katasztrófa felé az országot. Utána már csak a pusz1 SZERB Antal 1934. 2 A Titkosnaplóból, beszédvázlat. Az egri Dobó István Vármúzeum Evkönyve, 2001. 423