Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Császi Irén: Bábuk és bubák. Babakészítés Észak-Magyarországon

atal pár kapta a keresztszülőtől. Gyöngyöspatán a menyasszonytáncot babával váltotta ki a vőlegény. Általában csipkés kontyos menyecskének öltöztetett babát készíttetett a vőlegény a lakodalomba. Visszaemlékezések szerint kb. 1945-1965 között volt szokás a baba ajándékozása.Mátraderecskén cukorból készítenek kismenyasszonyt, melyet az autóra helyeznek. A lakodalomba ajándékként is rendelik, sokszor torta helyett viszik a cukorból készített kismenyasszonyt. A fiatal pár megtartja emlékbe, ameddig nem romlik az állaga. Népviseletbe öltöztetett babákat vittek ajándékba a rimóci lányok, ha búcsúba „vendégségbe" mentek Varsányba. 1979-ben Bakó Ferenc felvétele búcsúba induló lányokat mutat ajándék babával. (15. kép) A másik falu búcsúbáljába akkor mentek a fiatalok, ha a szülők ismeretsége révén meghívta őket egy ismerős család vendégségbe. Innen az elnevezés, hogy „vendégségbe mentek". Ilyenkor a meghívó család vendégeként, annak oltalmában voltak a lányok és legények. A rimóci lányok ajándékba népviseletes babát vittek Varsányba, a meghívó családoknak. Általában visszahívták egymást, így a fiataloknak más faluban is kialakult a kapcsolatrendszere. Népszokásainkban farsang idején, virágvasárnap, pünkösdkor és a szüreti időszakban megjelentek a körülhordozott bábuk. A kerekeken forgó férfi-és nőalak farsangkor, pünkösdkor és szüret idején kelt életre. Tavasszal a kiszebábut készítették, amelyet a leányok, asszonyok virágvasárnap hordtak körbe vidám játék közepette, s dobtak vízbe vagy égettek el. A heves megyei Boldogon az asszonyok és lányok piszkafára szalmabábut készítettek és ezt felöltöztették a falu viseletébe: szoknyát, félinget, kötényt adtak rá, vállára vállkendőt kötöttek, fejére kontyot tettek.

17 A kiszebábuval énekszó kíséretében körbejárták a falut, majd a Zagyva parton levetkőztették és a szalmabábut vízbe dobták. Betegségűzo, gyógyító babák A népi gyógyászatban is találunk példát a rongybaba készítésére. A betegség űzésére a rongybabát vászonból formázták, madzaggal kötözték. A Heves megyei Novajon a kelést megkenték a bábuval és a keresztútra dobták. Úgy vélték, hogy aki belelépett, arra ragadt a betegség.

18 Benkő András XIX. századi háromszéki gyűjtése között a hideglelésre találunk analógiát, a cselekedetekhez elhárító-gyógyító igék társultak. „Rongyból csinájj 3 bubát (báb) és a hol 3-felé ágazik az út, tedd oda, nézz körül s mond ezt: „ Úgy elvigyék a hideget rólam, hogy soha se lássam meg többet". Vagy ezt: „Akkor lelj ki hideg, mikor én ezt a három bubát felveszem. " A hideg arra megyén, aki valamelyik bubát felveszi. "

I9 Békés megyében 9 rongybabával-, amit curhónak neveznek-, kilencszer körülkerítették az óramutató járásával megegyezően a kelést, majd kivitték a keresztútra, és behunyt szemmel szétdobálták. A néphit szerint általános volt az a gyakorlat, hogy a beteg testrészt körülkerítették egy tárggyal (bábu, pénzdarab) és bal kézzel elhajították a keresztúton. Aki fölveszi, elkapja a betegséget, vélték, ezért arra tanították a gyerekeket, hogy föl ne vegyék a fillért, ki tudja, honnan jött.

20 A gyermekekkel kapcsolatos hiedelmek közül egy 1894-es leírás a baba, buba használatáról tudósít: „Ha a gyermek nyavalyatörős, öltöztessen az anya egy bubát a gyermek ruhájába, keresztelje a gyermek neveli CS. SCHWALM Edit 1990. 32. 18 SZUCSIK Ágnes ENA 1402-72 19 BENKŐ András 1891. 360-361. 20 OLÁH Andor 1986. 143. 417