Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Császi Irén: Bábuk és bubák. Babakészítés Észak-Magyarországon

tervezése a népművészeti szövetkezetekben.

10 A textilfej és -kéz valamint a testformálás és öltöztetés technikáját 1960-tól a NIT megbízásából ő tanította be a szécsényi Palóc, a Matyó és a kalocsai Népművészeti Szövetkezetek asszonyainak. A mezőkövesdi Kovács Józsefné Jacsó Borbála a matyó népművészeti szövetkezetben elsőként kísérletezett a népviseleti babák öltöztetésével. Már gyermekkorában eltanulta édesanyjától a rongyfejű baba készítését. 1951-ben a Matyó Szövetkezet alapító tagja volt, később a babarészleg vezetője. 1958-tól a babarészlegen már papírmasé fejű babákat készítettek, gázon sütötték, szárították, hogy megszilárduljanak. Krencsey Józsefné, a szakma első népművész mestere vezette be a textilfejű babák készítését, ami az arcok változatosságát tette lehetővé. Az 1970-es évektől pici kokillákba öntötték az anyagot, textillel bevonták, kézzel festették, majd hajazták a babát." A szécsényi Palóc Háziipari Szövetkezet Nógrád megyében a községek egész sorát vonta be munkakörébe. A Szövetkezet 1951-ben alakult, a babarészleg 1967-68 között jött létre. Fajcsik József szövetkezeti elnök kezdeményezésére indult a babakészítés. Külön részleg foglalkozott a babafejek készítésével, festésével és a test öltöztetésével. Krencsey Józsefné 1 évig járt a Szövetkezetbe tanítani. Korábban, 1964-65 között a kisterenyei részlegnél oktatta a babakészítést. Szécsényi tanítványa Rádi Pálné így emlékszik rá: „Hatvanan kezdtük a babakészítést tanulni, maradtunk vagy húszan. Második évben is eljött Anna néni, az udvaron tanultuk a fogásokat. Anna néni szétszaggatta, elhajigálta, ha rosszat csináltunk. Voltak, akik a fej készítését tanulták meg, őket fejeseknek neveztük, akik pedig babát készítettek, öltöztettek azok voltak a babások. Most is az a fejes, akit Anna néni betanított: Liptai Béláné." 1975-ben a Népművészet Háziipar folyóirat arról tudósít, hogy a Palóc Szövetkezetben, a népművészeti babák fejei nem a hagyományos formák szerint készülnek, hanem művészi kézimunkával. A babák fejeit nem préselik, hanem textilből alakítják, és papírvattával tömik ki.

13 Az arc készítés műveletei a következőkből állnak: készítenek egy gipszformát, melyből az arcot kifaragják. Ezt a formát, hogy tartósabb legyen ólomból kiöntik. Trikó anyagot vagy papírvattát kicsi négyzetes formára szabnak, s egy réteget ráhúznak a formára, majd ecsettel keményítőt (rozsliszt, keményítő) visznek az anyagra. A művelet közben bal kézzel a formára feszítik az anyagot. Erre a rétegre testszínű zsorzsett anyagot simítanak. Ahogy szárad, a szem és száj körül az ecset végével simítják, igazgatják a ráncokat. Száradás után acetonnal megkenik, majd temperával festik az arcot. Végül színtelen lakk és aceton keverékével bevonják a kész arcot. A készítők megkülönböztetik a hólyag-és a nyakas fejet. A hólyagfej a fenti leírás szerint készül, nincs nyaka. A nyakas fejnél a formát nyakkal együtt faragják meg, a készítési technikája azonos a hólyagfejjel.

14 A babák testét, végtagjait trikó anyagból varrták, vattával tömték. A kéz és a láb drótra tekert papírvatta, vagy vattával tömött forma. Az un. álló baba lábának rögzítése nem tette lehetővé a mozgatást, készítése egyszerűbb volt. Az ülő baba lába kapcsolt technikával készült, az önálló végtagokat hajlított dróttal rögzítették a testhez. A kezdeti évek után a babakészítést Papp Ferencné segítségével fejlesztették tovább. Heves megyei, gyöngyösi születésű Papp Ferencné Temesvári Katalin népi iparművész, aki Budapesten tanulta meg a népviseleti babák készítését. Változatos fejsablonokat ké10 DOMANOVSZKY György, VARGA Marianna 1983. 40. 11 HORTAY György 1979. 9. 12 1972-ben évi 25 ezer baba készült a Szövetkezetben, s ennek nagy része külföldre került. 13 BERTALAN Ágnes 1975. 12. 14 Rádi Pálné Gyémánt Ilona adatközlő, sz. 1937. 409