Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Császi Irén: Bábuk és bubák. Babakészítés Észak-Magyarországon

kezén csak elvétve lehetett látni gyári, városi eredetű játékot.

4 A Heves megyei születésű Berényi Andrásné parasztíróasszony gyermekkorának játékairól így ír, „István napi búcsúra, két kisebb testvérem csak perecet kapott. Öregapánk vigasztalta őket, nem kell búsulni, mivel Rozi meg Bori nagylány a viaszbaba a tiétek lesz, s én csinálok a babának kis bölcsőt, és még kaptok egy szőrlabdát. "

5 A szövegből is kitűnik, hogy a falusi családokban megbecsült játékszer volt a viaszbaba, vagy a porcelánfejű, papirmasé és kaucsuk baba. Ünnepnap volt az, amikor játszani lehetett velük. „A nagybátyánktól kaptunk egyszer egy porcelánbabát, Mikuláskor az ablakba tette. Nem is szabad volt játszani vele, csak ritkán, a kaszlin állott"{Varga Miklósné sz 1927. Mikófalva) Búcsúból, vásárból vagy a városi játékkereskedésből kapták s egymástól örökölték a testvérek. Babájukat saját viseletüknek megfelelően öltöztették, vagy a felnőtt viselet hiteles kicsinyítését készítették el a szülők, nagyszülők segítségével. Jól szemlélteti egy felvétel a gyermek öltözetének megjelenését a babán. (4. kép) A boldogi kislány ruhája kicsinyítve a babán tükröződik, a baba modellált hajviselete a kislány frizuráján jelentkezik. A gyáripari babáknak maguk, édesanyjuk, nagyanyjuk vagy nagyobb társaik segítségével próbáltak babaruhát varrni. A falusi varrónők között is találunk babaraha-készítő4 NIEDERMÜLLER Péter 1990. 546. 5 BERÉNYI Andrásné 1975. 54. 4. kép. A kislány a babáját saját viseletének megfelelően öltöztette. (Bakó Ferenc felvétele, Boldog, 1953.) Reprodukció: Lónyai Györgyné 3. kép. Sárközi baba Holló Valéria gyűjteményéből. Lelt.sz. DIV 87.2.62. Fotó: Lónyai Györgyné