Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Bencsik János: Mennyire palóc település Polgár, a volt Szabolcs megyei mezőváros?

XVIII. században. Ezt a település-szerkezetet vette át a síkvidéken környezetétől. Talán tovább éltette e formát a hajdúktól elhagyott, feltehetően romos városhelyen. 2. A jobbágy, ha megfelelő igaerővel rendelkezett, akkor a szomszédos települések határán bérelt úrbéri szolgáltatással, robottal nem terhelt földön szántott-vetett.

16 3. A XVIII. század végéig az újraosztásos telekrendszerben élték a polgári határt, ebben a rendszerben csupán annyi területet szántottak-vetettek, amennyihez megvolt az igaerejük, s az emberi erő. Az így művelés alatt tartott határ után vetették a jobbágy háztartásokra a robotot, a dézsma- és egyéb kötelezettséget. A jobbágy telkeket az Alföldön a XIX. század elején kezdték rögzíteni, Polgáron Bárány Márton tiszttartó irányítása idején, az 1810-es években. Éppen ekkor ütközött a földesúri érdek és a paraszti üzemek érdeke. Polgáron is a természeti környezethez, illetve a termelési eszközök technológiai szintjéhez

17 alkalmazkodott mind a majorság, mind a jobbágy faluközösség határhasználati rendje. A XVIII. század elejéig földbőséggel számolhatunk. A jövedelem alapja a rendelkezésre álló területek célszerű használatba vétele; a szántás-vetés, szénakaszálás, legeltető állattartás, a nádlás és a kisvizek halászata. Az árvízjárta határrészeken a specializálódott halász családok csíkásztak, halásztak. Arra is van példa, hogy az ártéri gazdálkodáshoz alkalmazkodtak oly módon, hogy miután árvízkor a fokokon kiömlő víz ellepte a mélyebb határrészeket {Szegyes, Selypes, Sulymos), az árvíz visszahúzódásakor a meder felé tartó vízfolyásokat (Selypes, Folyás...) rekeszekkel (szegye) zárták el, s ezzel halászták.

18 A jobbágyság kezén lévő terület megoszlása művelési ágak szerint Ev 1773 1809 1828 Telkes jobbágyfő 216 250 242 Szántóföld összesen 3255 pm 3862 jugerum 2772 jugerum 1 jobbágy átlaga 15,35 15,44 11,45 Rét (embervágó) 972,5 693 ennek átlaga 5,58 2,86 Zsellér családfő 78 28 213 (Megjegyzés: pm = pozsonyi mérő.) Azt is számításba kell vennünk, hogy minden alkalommal több jobbágy családfő kimaradt az összeírásokból. Ezek többnyire a majorságokban dolgoztak, ott voltak szolgálati viszonyban. Polgárhoz a következő majorok tartoztak: Folyás, Tikos, Borockás, Kapros, Basa tanya. Említettük, hogy Bárány Márton tiszttartóval valami más, valami új kezdődött el Polgáron is. E folyamatot Haraszthy György tiszttartó felerősítette, s könyörtelen következetességgel haladt lépésről lépésre. A káptalan ugyanis ezekben az évtizedekben irányt vett arra, hogy polgár-szentmargitai birtokát is mind jövedelmezőbbé tegye, s ezáltal növelje az árutermelést. Túl azon, hogy fokozta az állattartás számbeliségét, növelte az állatlétszámot, ugyanakkor a minőségi fejlesztést is megcélozta.

19 Ezzel együtt törekedett a majorsági földek gyarapítására is. 16 BENCSIK János 1974a. uo. 261-267. 17 BENCSIK János 1978. 272-285. 18 Uo. 19 BENCSIK János 1988b. 10-22. Kovács Mátyás kanonok törekvését méltatja. 391