Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Gy. Gömöri Ilona: „Polgár-telep”, „Bankpince”. Szőlőuradalom a hevesi homokon

15. kép. A Juhásztanya épületei - alaprajz. Készítette Soós Tibor A szőlőtelep legnagyobb tanyája. Neve arra utal, hogy ezen a területen a szőlőtelepítés előtt juhászattal foglalkoztak. A tanya legnagyobb épülete az a kb. 100 méter hosszú épület volt, mely északi végében a 4 szobás intézői lakást foglalta magába. Egy fedél alatt, összeépült ezzel a borház, mely a piros szőlő, főként oportó erjesztésére és borának tárolására szolgált. Ezután a raktárak következtek, ahol a szerszámokat, a permetezéshez szükséges vegyszereket tárolták. Padlásán a telep mezőgazdasági részén termelt kukoricát és egyéb terményeket szárították. A raktárakkal szomszédos istállóban mintegy 10 pár lónak volt hely. „A lovakra éjszakánként a „soros kocsis" felügyelt, akinek az istállóban dikó pokrócokkal szolgált pihenőhelyül. Az istállóban kapott helyet az uradalom 2-3 fejőstehene is. Ezek tejét az alkalmazottak járandóságként kapták, a kimérés a raktár légteréből leválasztott, alig 2 négyzetméteres „tejcsarnokban" történt, ahová a polcokra rakva az alkalmazottak edényeiket naponta elhelyezték. A hosszú tető alatt, az épület végén volt a takarmány os, amit a helybeliek csak „kangyi"-nak neveztek. Itt tárolták a különböző takarmányokat, betonfallal elválasztott rekeszekben. Szecskavágó gép állt a belső fal mellett. Ezt kívülről „járgány" hajtotta meg. A cseréptetős, oldalról nyitott, kör alakú építményben egy pár ló járt körbe-körbe, vontatva egy hosszú rudat, melynek végén fogaskerék-áttételek adták tovább az erőt a szecskavágóhoz. "

m 109 SOÓS Imre 1998. 3-4. 357