Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Gy. Gömöri Ilona: „Polgár-telep”, „Bankpince”. Szőlőuradalom a hevesi homokon

őket.

89 Hevesen 69 zsidó birtokról érkezett bejelentés a község elöljáróságához.

90 Ez öszszesen 2090 kat. holdat jelentett, melyből 768 kat. hold szőlő.

91 A Polgár család és a Grüssner család birtokai a legnagyobbak közé tartoztak. (Csak Klár Jenőné 333 holdas és Balázs Gábor 345 holdas birtokai előzték meg.) Az 1942. XV. te. rendelkezései alapján megszületett véghatározat értelmében ingatlanaikat, összes alkotórészeikkel és tartozékaikkal együtt kötelesek voltak átengedni az állam tulajdonába. így az Országos Földhitelintézet javára kebelezték be a Polgár család hevesi 206 kat. hold 1431 négyszögöl tulajdonát (ebből 164 kat. hold 461 négyszögöl szőlő, 3 kat. hold 38 négyszögöl erdő), valamint Grüssnerék hevesi 201 kat. hold 470 négyszögöl birtokát (ebből 144 kat. hold 1197 négyszögöl szőlő, 6 kat. hold 1203 négyszögöl erdő) is.

92 A sárgapusztai iskola a község tulajdona lett, ezzel továbbra is biztosítani kívánták a helyiséget és tanító lakását.

93 Ezzel lezárult a szőlőtelep történetének dicső korszaka. A Gyöngyösi Forgalmi Bank sorsa is eldőlt. 1935-ben még a legerősebb gyöngyösi bankok között tartották számon, tagja volt a Pénzintézeti Központnak és a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének is.

94 Nem tudni, hogy csődjéhez mennyiben járult hozzá a hevesi szőlőtelep kiválása. Az bizonyos, hogy 1939-re vagyona nem maradt, már ekkor felszámolás alatt állt.

95 1942. dec. 14-én a legutolsó közgyűlésen kimondták a cég felszámolását. Az adatok szerint a bank csődbe került, ez vezetett el a jogutód nélküli felszámoláshoz.

96 A szőlőtelep leírása A telepet nyugatról (Jászszentandrás felől) a Tadra, északról az Anna-telep, keletről Heves, délről a Peres határolta. Szinte egész területét gleditschia vagy maciura kerítés szegélyezte, ez azonban nem jelentett erődszerű elzártságot, mert azon több helyen voltak átjáró nyílások. A Tadra felől csak laza akácfasor jelentette a határt. A kerítések inkább a tulajdont jelző eszmei, mint gyakorlati szerepet játszottak. A telepet 4 főút szelte át. A Heves felől a Tadrába igyekvő idegenek szabadon használhatták a telepen átvezető, ún. „Hevesi utat". A Peres felé kivezető utat viszont „sertekapu" zárta le. Sáros idő esetén ezen át lehetett elérni a Jászapáti-Heves közötti műutat. Az út két oldalára körtefákat ültettek. Bár ezeket 1970-ben kivágták, ezt az utat ma is „körtefasor"-nak nevezik az itt élők.

97 Az Anna-telep felőli oldalon földes közút vezetett Jászszentandrásra. Az uradalom épületei három csoportban, „tanyában" helyezkedtek el. 89 1939. IV. te. „A második zsidótörvény": A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról." 15-16. §. 90 HML V-239/17. 282. Bejelentésre kötelezett zsidó birtokok kimutatása. 91 HML V-239/17. Heves község kimutatása a zsidó birtokosokról. Szőlő. 1942. ápr. 17. 92 HML V-239/17. A M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium 544072/1942. sz. véghatározata. 93 HML V-239/10. Képviselő-testületi jkv. 1943. okt. 14. 94 CSIFFÁRY Gergely 1998. 96. 95 HML V-239/9. Képviselő-testületi ülés jkv. 1939. febr. 28. 96 CSIFFÁRY Gergely 1998. 96. 97 PÁLFI József 1989. 18. 349