Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Gy. Gömöri Ilona: „Polgár-telep”, „Bankpince”. Szőlőuradalom a hevesi homokon

tős telepekkel. Heves és Jászszentandrás között, a Polgár-telep szomszédságában, 1922ben vásárolt birtokot Makra Géza gyöngyösi bankár, ahol családi vállalkozásként „Makra Szőllőtelep Rt." néven mintegy 110 kat. holdon gazdálkodott.

64 Heves és Erdőtelek között, a Ballai-tagban Balázs Gábor és Társai 56 kat. holdat, dr. Gergely Ernó' és neje 26 kat. holdat, dr. Adler Ferencné és gyermekei 41 kat. holdat, Fehér Henrik 18 kat. holdat, Schwartz Lajosné és Társai 22 kat. holdat tudhattak magukénak. Az 1939-42. évi kimutatások szerint 43 zsidó birtokosnak volt szőlője Heves határában, összesen 768 kat. holdon.

65 Ez Heves összes szőlőterületének mintegy 34%-át jelentette. A Polgár Sándor Fajszőlő Uradalom Rt. kiépítése és működése 1910-1935 A Gyöngyösi Forgalmi Bank hevesi szőlőtelepének létesítésekor, 1910-ben már kész gazdálkodási egységet vett át az előző birtokostól, Pajzs Gyulától. Az uradalom tervszerű berendezkedésére törekedtek, az igazgatást szakemberre, a pincemesteri tanfolyamot végzett Soós Imre intézőre bízták. A meglévők mellett új szőlőket is telepítettek. Az egész szőlőterületet táblákba osztották, róla részletes térkép készült, mely az intézői iroda falán függött berámázva. „Ezen különböző színek jelezték az egyes táblákban termő szőlőfajtákat. Az asztallap nagyságú térképen minden szőlőtábla fel volt tüntetve, a köztük vezető füves úttal együtt. Egy-egy tábla 4 magyar holdból állott. Mivel ezek nagysága 4x1200=4800 négyszögöl, a tábla éppen 3 katasztrális holdat tett ki. "

66 A táblákat gyümölcsfákkal vették körül. Az emlékezet szerint ehhez hasonló módon kialakított szőlőtelep csak három volt az országban. A területen három tanya, épületcsoport szolgált az alkalmazottak lakhelyéül, ill. a gazdaság felszerelései számára. Az intéző családja és néhány alkalmazott a Juhásztanyán lakott, valamint itt voltak a telep istállói, raktárai is. Az átvétel idején ezek egy része is készen állt, a későbbi években újjáépítésük és bővítésük történt meg. A pince présházával, hordóraktárával már állt, de 191 l-ben egy tűzeset során egy része leégett.

67 A Sárgapuszta a munkavezetők, kocsisok és idénymunkások elhelyezésére szolgált. A bank már az első évben hozzáfogott egy keskeny vágányú, „lóüzemű" iparvasút létesítéséhez is, hogy azon a bort a hevesi vasútállomásra szállítsák. Kérvényükre Heves vármegye közgyűlése 1911-ben engedélyezte, hogy a vasutat a törvényhatósági út padkáin (ma: Egri út) építhessék.

68 Ebben az évben a bank megállapodott a községgel, hogy évi 100 korona fogyasztási adót fognak fizetni.

69 Az első világháború éveiben, annak ellenére, hogy a férfiak többsége a fronton harcolt, a bank további fejlesztésekbe fogott. Pálfi József feljegyzése szerint többszáz olasz 64 HML V-239/9. Országos Földbirtokrendező Bíróság iratai, 36284/1924. sz. ítélet. 65 HML V-239/17. Bejelentésre kötelezett zsidóbirtokok kimutatása 1939. és Heves község kimutatása a zsidó birtokosokról. Szőlő. 1942. 66 SOÓS Imre 1998. 2. 67 Alispáni jelentés 1912.; PÁLFI József 1989. 16. Feljegyzése szerint a tűz korábban, a századfordulón pusztított. Oka villámcsapás vagy a szeszfőzde kéményéből kikerülő szikra lehetett. Még 1989-ben is látott olyan hordót, amelyik magán viselte a tűzvész jegyeit. 68 Heves és Vidéke 1911. okt. 1. 69 HML V-239/2. Képviselő-testületi jkv. 1911. nov. 11. 344