Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Horváth László: A XX. századi Heves megyei kivándorlás alapvetése 1910-ig

A falusi pionírok másik népes csoportját a falusi társadalomban marginális helyzetben lévők alkotják. Kalandos természetű dologkerülők Kompokról és Feldebrőről,

47 kiket otthon a falusiak nem sokra tartottak. Megesett lány Egerből, aki a szégyen elől menekült.

48 Gyöngyöstarján kevés kivándorlóinak egyike a gyilkosságért letöltött börtönbüntetés után hajózott az Újvilágba.

49 De meg kell említenünk a detki és domoszlói agrárszocialista mozgalmak szervezőit is, kik az események utáni sok házkutatást, zaklatást megelégelve vettek vándorbotot a kezükbe.

50 Sokszor régi családi viszályok megoldása volt az emigráció, szerelmi csalódások búfelejtője, kikerülés a mostoha látóköréből, vagy szökés az otthoni gondok elől. A közösségből való kirekesztettségnek feltétlen szerepe van az egyéni szelektálódás folyamatában, ez a hajtóereje sokszor a potenciális kivándorló helyzetben lévők tényleges kivándorlóvá válásának. Egy tévhittel azonban le kell számolni. Korábbi feldolgozásokkal ellentétben, a falusi pionírok - egyszerű oknál fogva - nem a legnincstelenebb napszámos, földműves rétegből kerültek ki. A kezdeti években az emigráláshoz legalább 300 korona szükségeltetett." Ez egy napszámosnak másfél- kétévi itthoni keresete. Ekkora összeget bizonytalan kimenetelű vállalkozásba befektetni ennek a legszegényebb rétegnek nem állt módjában. Sőt, hitelt is csak akkor kap majd az emigráláshoz, mikor a hitelező is meggyőződött befektetésének rentabilitásáról. Vagyis az első látványos dollárküldemények, az első hazatérők teremtik meg azt a bizonyosságot, mely később a mozgalom tömegessé válásához vezet, így a már említett kalandor lelkületűekkel, kikényszerítettekkel együtt a jobb módú gazdák fiait, kisbirtokosokat, féliparosokat, félparasztokat találjuk ott a falusi pionírok soraiban. Talán ezzel magyarázható az is, hogy néhány község a kivándorlás elindításában játszik csak jelentős szerepet, aztán a többi falu mellett visszamarad és az emigrációját kevésbé intenzív módon folytatta. A feljelentő levél is megemlítette Mezőtárkányról, hogy a község jómódúnak mondható. A század legelső éveiben a pétervásári járásból Mátraderecske község lakosai emigráltak leginkább, holott ez a régió legvagyonosabb községe.

52 1902-ben a mozgalom intenzitásának megnövekedése már az ő hatásuknak köszönhető. Az egri járás főszolgabírája jelentette, hogy 1899-ben két kalandos természetű egyén hajózott arról a vidékről először az Újvilágba. Debrei József (Feldebrő) és Erberling Ferencz (Kompolt) nagyon szerencsésen boldogultak Amerikában. Eltávozásuk után félévvel itthon maradt családtagjaik részére már nagyobb pénzküldemények érkeztek. Leveleikben Amerikát valóságos Eldorádónak festették le, hol egy közönséges gyári munkás havi 100 forintot (200 koronát), egy földműves pedig 6-7 forintot kereshet naponként. Az elég gyakorta érkezett amerikai levelek híre nőttön nőtt a vidéken, a megérkezett pénzküldemények pedig valóságos izgalomba hozták a köznépet. Sokan kezdtek beszélni a kivándorlásról, de a végső lökéshez még valami hozzájárult. „...Történt 1900. évben, hogy Erberling Ferencz egy évi távollét után, családját meglátogatandó hazajött Kompokra, s ez alkalommal mint raj fogta körül a vidék lakossága, hogy az amerikai viszonyok felől közvetlen értesítést nyerjen. Ez érintkezésnek meg is volt a szomorú hatása, mert alig másfél haAl HML. IV-404/a. /71. 252-1902. Alispáni iratok 48 MM. TA. 1382.92. 49 Saját gyűjtés. A kérdőíves felmérés nyomán beérkezett válasz. 50 HORVÁTH László 1994/a. 51HML. IV-404/a./71. 52 DIV ENA. 1783-74. ANGYAL Katalin: Paraszti kereskedelem és munkamigráció. 309