Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Bodó László: Adatok a Knezić és a Grőber családok lezármazottainak történetéhez

Vincze István által mintegy megszabott feltételek Grőbernél kumulálódtak a legmagasabb fokon, a megkívánt több szőlőfajta termelésére alkalmas kiterjedésű birtok, kellő tőke, jó gazdasági felszerelés és korszerű ismeretek ... Gröber és társainak az érdeme egyébként, hogy afiloxéra utáni újjátelepítés során, amikor a fehér bort adófajták háttérbe szorították a vöröset, az utóbbi kultúráját nemcsak felkarolták, szorgalmazták, de gazdaságuk révén azt tovább is fejlesztették" .** Érdemes megidézni a Grober Ferenc és Fiai Kereskedés 1866. évi reklámjának egy nem hosszú részletét. íme: 1 cilinder (palackozott) régi bor 18 kr., jó asztali siller bor 30 kr., közönséges veres bor 30 kr., finom siller 44 kr., kitűnő fehér 54 kr., kitűnő veres bor 70 kr., kitűnő veres pecsenyebor 90 kr. és a 10 éves szilvórium palackozva 1 frt. Ezeken kívül üvegbetét fizetendő 10 kr. darabonként, amely palackokat vissza is váltották. Ugyanakkor 3 akó régi bor 19 frt-ba került.

44 A hirdetés szövegéből több következtetés is levonható. Mindenekelőtt az, hogy a Grober Ferenc és Fiai Kereskedés többségében vörös borokat árult. A kínálatban szereplő kitűnő „veres" borok bikavér típusúak lehettek. Ha pedig a vaskereskedő Grober Ferenc Egerben bort árult, köztük feltehetően bikavér típusú „veresbort", mégpedig palackozva, akkor csak a saját gazdaságából kikerülő különféle borokat adhatta el. Az a tény pedig, hogy a kitűnő „veres" borokat palackozva hozta a kereskedés forgalomba, arról árulkodik, hogy a több komponensű egri bikavér íze, illata és zamata csak palackozott kivitelben volt állandósítható (tartósítható). Ezek a körülmények azt erősítik, hogy az egri bikavér legelső termelője Gröber (II.) Ferenc lehetett, s az általa megteremtettet folytatta fia, Gröber (III.) Ferenc. A leírtakból kideríthető, hogy az unokafivér, aki ugyancsak 1870-ben született, január 19-én és aki Jenő névre hallgatott, milyen szerepet játszott az egri bikavér „fejlesztésében". Azt megállapíthatjuk, hogy Grober Jenő az egri bikavér első létrehozója nem lehetett, megteremtője volt viszont az öntözéses szőlőtermesztésnek és a művelés gépesítésének. Megalkotta a híres Grőber-féle kapáló ekét! Hogyan járult mégis hozzá az egri bikavér szín-, íz- és zamatkultúrájának gazdagításához? A bikavér egyik fontos komponense a medoc noir. Nos, ennek a szőlőfajtának hazai meghonosításával, területi elterjesztésével és állandósításával járult hozzá az egri bikavér hírnevének megalapozásához és hódításához.

45 Gröber (III.) Ferenc jogvégzett, tartalékos huszárhadnagy tisztességgel eltemette édesapját, a vasárus-birtokos Grober (II.) Ferencet, a Grober Ferenc és Fiai Kereskedés tulajdonosát, az egri bikavér teremtő személyiségét, az egri borkultúra elhíresülésének kiemelkedő alakját. Az 1904. évi Rendeleti Közlöny hivatalossá tette, hogy nem kíván tényleges huszártiszti szolgálati viszonyban katonáskodni. Kitűnő elméleti felkészültségen alapuló gyakorlatias szemlélete beláttatta vele, hogy az édesapja által kialakított és megalapozott pályán Eger és a Heves vármegyei régió leggazdagabb és igen neves - a nemes borok jövőjét meghatározó - személyiségévé válhat, ha következetesen kitart munkafilozófiája mellett. Ehhez - életcélját vállaló, terveit és elképzeléseit minden körülmények között érzékeny könnyedséggel segítő, a vegyészet területén otthonosabban mozgó - társra volt szük43 SUGÁR István 1976. 321. 44 Megjelent az Eger 1866. évi számában (35. lap). 45 Ez alkalommal is megköszönöm Csiffáry Gergely lektoromnak, hogy megbízható forrásokra hívta fel figyelmemet, amelyek egyértelművé tették a Grober fivérek és a leszármazottak részességét az egri vörös borok és a bikavér megalkotásában. L. még: LADÁNYI Miksa 1936. 492. 288