Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)
Bodó László: Adatok a Knezić és a Grőber családok lezármazottainak történetéhez
rói szakvizsgájának letételét követően Balassagyarmatra került, ahol a m. kir. ügyészség elnöki tisztét látta el egészen 1945-47-ig. Gyermekeik: Éva (Balassagyarmat, 1927. május 8. t ?) Ferenc (Balassagyarmat, 1928. október 26. t ?) Lujza (Wien, 1894. március 5. t ?) Elemi iskolai és gimnáziumi tanulmányainak befejezését követően pedagógusi oklevelét Budapesten, az Erzsébet Nőiskolában szerezte 1915-ben. Tanári pályájának zömét az Egri Állami Polgári Leányiskolában töltötte. Tekintélynek örvendő, tanulmányi fegyelmet megkövetelő, s ezért szigorú tanárnő hírében állt. A szerző még gyakran látta az iskola udvarán, a tanórai szünetekben sétáló tanítványait felügyelő feladatának gyakorlásában. A leányok láthatóan respektálták jelenlétét! (Az iskola épületében volt elhelyezve mind a fiú, mind a leányiskola. A kettőnek az udvarát sűrű növésű magas sövény választotta el. A fiúk gyakran át-átleselkedtek a leányok udvarába, nem nagyon törődve a tanárnő szigorú pillantásaival. Ugyan ők is respektálták, de nem annyira, mint a lányok, hiszen nem az „ő tanárnőjük volt".) Utóda nem volt, mivel nem ment férjhez. Irénke (Eger, 1865. ? t Eger, ?) Grober (II.) Ferenc és Pillesz Lujza harmadik gyermeke. Nagy valószínűséggel még kisgyermek korában elhunyt. Anna (Eger, 1867. ? | Eger, 1914. február ?) A kiegyezés éve Annával ajándékozta meg szüleit, s halálának éve már jelezte a népek első nagy tragédiáját, minthogy az övét is. Azon túl, hogy 47 éves korában hunyt el, semmit sem sikerült eleddig megtudni róla. Feltehető, hogy valami komolyabb ok miatt nem ment férjhez! Margit (Eger ? f Eger ?) Nagyon korai halálával Margit is csak szüleinek nagy-nagy szomorúságára jött a világra. Ferenc (III.) Eger, 1870. március 1. t Eger, valamikor 1936 és 1941 között. A szülők: Grober (II.) Ferenc és Pillesz Lujza határtalan örömére a hatodik gyermek végre fiú lett. A keresztségben édesapja neve mellé megkapta az Alajos és a Márton utónevet is. Keresztszüleje Gröber Sándorné (édesapja öccsének felesége) Knézic Irén volt, a vértanú tábornok fiatalabb leánya. 29 Elemi iskolai és gimnáziumi tanulmányait Egerben kezdte és fejezte be. Ezt követően beiratkozott az ugyancsak szülővárosában működő jogakadémiára, amit sikerrel fejezett be. Reá várt (volna) a megye egyik legismertebb vaskereskedésének üzemeltetése és a szőlőbirtok fejlesztésének irányítása. Ezt azonban csak édesapja halála után tehette meg. Jogi diplomájának birtokában (hasonlóan unokabátyjához: Grober Ivánhoz, Grober Sándor és Knezic Irén fiához) 30 egyéves önkéntesnek jelentkezett a 12. (Magyarország nádora) huszárezredbe, 31 ahol szolgálatát 1890-ben kezdte meg. 32 29 HMLIV-416/121. Eger. Születési anyakönyv 1870. 195. sz. bejegyzés. 30 BODÓ László 2000. 176-181. 31 A 12. (Magyarország nádora) magyar toborzású huszárezredet 1800-ban a jászsági, a nagy- és kiskunsági redemptusok (önmegváltók), valamint a hajdúvárosok és Pest városa hozták létre. Tulajdonosa a mindenkori nádor volt, aki egyben képviselőjük is volt az országgyűlésben és a főbírói, a főkapitányi tisztet is ellátta. Hadfogadó irodája Jászberényben volt. Az ezred parancsnoksága előbb Jászberényben, majd Gyöngyösön, illetőleg 1818-től a Prága melletti Saaz-ban (a mai Itecben) települt. Kossuth Lajos hívó szavára kb. másfél osztálynyi (háromszázadnyi) huszárja hazaszökött, nem kis véráldozat árán. Itthon 1849 tavaszára újjászervezték, de 1848 októberétől már részt vettek a honvédsereg téli hadjáratában. Századai szolgáltak a főseregben, 285