Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

B. Gál Edit: A tiszaabádi uradalom 1835. évi levéltára. Forrásismertetés

közök pótlására 33 fi, az épület fenntartására 17 fi számítandó, így marad a bárónak 153 fl-a. 5. A halászat árendájából évente csak 4 fi 30 kr jövedelem származik. A királyi használat összes jövedelme 887 fi 15 kr. VIII. Gyolcs dűlő A település határában található 1322 hold nagyságú dűlőt pusztaként használják. Ebből 772 holdon az uraság állatait legeltetik - értéke 1930 fi -, a maradék 550 holdat pedig a lakosok árendálják évi 2750 fl-ért. A Gyolcs dűlőből befolyó jövedelem 4680 fi. Az összes tisza-szalóki jövedelem: - úrbéri adózások 2209 fi 22 % kr - heted dézsma 3196 fi 01 Viki - majorsági szántó 6238 fi 25 1/3 kr - majorsági szőlő 135 fi 33 3 кг - kenderföld 93 fi 20 kr - majorsági rét 2248 fi - királyi haszon 887 fi 45 kr - Gyolcs dűlőből 4680 fi Összesen: 19888fl 28 1/3 kr Tomaj Puszta „A Méltóságos Báró Orczy László Úr EőNagyságának ezen Pusztai birtoka tészen az Uradalmi Földabrosz szerint 8684 holdakat 1200 négyszögölekkel számítva, a nevezett Puszta a mint fellyebb érintetett Tisza -Abád és Tisza- Szalók Helységek határinak lábok alatt fekszik és napkeletre kinyúlik. Térsége ezen pusztának magosabb és sok helyen dombos, mely a Tisza vize kiöntésének soha sincs kitéve, némely de igen kevés lapossain tsekély víz állások is vannak ugyan, de ezek is szénát termők, és már több árkok ásása által letsapoltatván, naprul napra mind inkább szabályoztatnak. Föld minemüsége ezen Pusztának mind a földművelésre, mind pedig a Marha és Birka tenyésztésre igen alkalmatos neveli/t.i. növeli/ezen Pusztának betsét az, hogy a szomszéd Kunhegyes és Madaras nagy kunsági lakosok által egy része minden esztendőben felemelt áron kibéreltetik. "

23 A pusztán három major a Tomaji-, a Varjasi- és az Aranyosi-major működik. Szükséges épületek 1. Tomaji major a) 2000 birka tartására alkalmas juhhodály. Alja téglából, falai vályogból épültek, te23 HML IV-I/1/7 57.p. 266