Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Kiss Péter: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár és az egyetemi gondolat XVIII. századi története

sok majdnem mindegyike együtt lehetett, mert ebben a hónapban Eszterházy így irt Szirmai Tamás alispánnak: „ Úgy emlékszem, hogy kegyelmed Egerben való létiben arra ajánlotta magát, hogy azon tudományokban nevezetes férfiaknak képei közül mellyek az Egri Liceaumban általam feli állítandó Bibliothecámban még kívánttnak, Istvánfinak egyik nevezetesebb Historio gráfus sának képei meg küldetnek; mivel pedig már most csak ez leg inkább hátra vagyon, kívánom meg emlékeztetni azon tett ígéreteire kegyelmedet, ne sajnálljon annak eleget tenni... "

66 III.l A tridenti zsinatot ábrázoló mennyezetfreskó (1776-1778) Az egyetemnek épült Líceum dísztermei közül a könyvtárterem volt az első, amelynek elkészült a mennyezetfestménye és a berendezése.

67 A szakirodalom már feldolgozta a barokk könyvtárterem 150 személyt ábrázoló, Kracker János Lukács által 1778-ban készített mennyezetképének történetét, de kutatásaink során újabb adatokat találtunk erre vonatkozólag. Eszterházy ugyanis nem 1777-től

68

, hanem már 1776-tól - a mennyezet boltozatának elkészülését követően - levelezést folytatott a kép témájáról. A római ágens 1776. október 26-án kelt levelében írta a püspöknek, hogy a vatikáni könyvtárban van egy Mátyás király kép, amint könyvtárában foglalatoskodik és van egy másik kép Ptolemaios királyról, aki 30 tudóssal a Szent írást fordítja. A festmények nagyméretűek, ezért le kellene kicsinyíteni azokat. Lenne festő, aki ezt megcsinálná. Kérdés, hogy a 30 tudóst együtt, vagy külön-külön fesse-e le? A festő csak akkor tud dolgozni, amikor a könyvtár nyitva van.

69 Eszterházy 1776. november 15-én ezt írta az ágensnek: közismert, hogy miért kívánok tájékozódni a nagy Mátyás királynak, vagy a vatikáni könyvtárban levő közbenjáró szenteknek a képe felől. Ennek oka az, hogy létesítettem itt Eger püspöki városomban egy könyvtárat, ennek felső boltozatát festménnyel akarom díszíteni. Tehát nincs szükségem egy festészetileg teljesen kidolgozott képre, hanem elegendő lesz, ha a festmény csupán úgy van megrajzolva, hogy maga az elképzelés maradjon meg.

70 Az ágens 1777. január 11-én kelt levelében arról tájékoztatta a püspököt, hogy több festővel tárgyalt a Mátyás király kép lerajzolása ügyében. A fő akadályt az jelenti, hogy a könyvtár csak bizonyos napokon van nyitva, a festők pedig messze laknak oda. Az ágens a lerajzolás helyett inkább a másolást javasolta.

71 1777. május 24-én az ágens azt írta Eszterházynak, hogy a velencei posta tisztviselője jelezte, hogy a Mátyás király kép megérkezett Velencébe. Kifizette Egerig a szállítási költséget, kéri jelezni, ha megérkezett.

72 Eszterházy 1777. július 12-én írta az ágensnek, hogy megkapta a Mátyás király képet, de nem tudja felhasználni.

71 Csak ezt követően döntött a tridenti zsinat témája mellett (3. kép), amelyről Jávor Anna tanulmányában az olvasható, hogy „az egri könyvtár mennyezetképénél... konkrét és bőven dokumentált az esemény, egyúttal felmerül a történelmi hűség újszerű- tudományos - köve66 Idézi JÁVOR Anna 1993. 181. 67 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1972. 456. 68 JÁVOR Anna 1993. 69EFL. AV 314. 70 EFL. Prot. 1776. november 15. 589. 71EFL. AV. 314. 72 EFL. AV. 314. 73 EFL. Prot. 1777. július 12. 379. 232