Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Kiss Péter: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár és az egyetemi gondolat XVIII. századi története

Gerl 1761-ben Vácra utazott az akkor még ott püspök Eszterházyhoz, aki kiegészítette Barkóczy elképzeléseit. Ekkor került be az épület tervébe a csillagásztorony és a nyilvános könyvtár.

53 Gerl az 1762. október l-jén Egerben tartott konzisztóriumi ülésen kapott megbízást az egyetemi épület terveinek kidolgozására. Az erre vonatkozó utasítások 6. pontja szerint építeni kellett egy könyvtárat, a könyvtáros részére egy lakószobát, valamint egy kisebb könyvtártermet.

54 Az épület az első elképzelések szerint még csak egyemeletes lett volna. Két héttel később azonban, 1762 októberének közepén a joghallgatók épülete a Foglár életveszélyesen megroskadt, ezért a tanítást azonnal be kellett szüntetni. Az új helyzetben olyan döntés született, hogy a joghallgatók előadótermeit is az újonnan felállítandó egyetemi épületen belül kell biztosítani.

55 Az épület alapozási munkái 1763 márciusában kezdődtek. Eszterházy Gerltől megválva 1764. március 2-án Fellner Jakabbal kötött szerződést a már megkezdett egyetem és püspöki rezidencia, valamint a püspöki uradalom területén ezután indítandó építkezésekre.

56 „A könyvtár szárnyán három évet vett igénybe a falak felépítése. 1776. nyarán a könyvtárat boltozták. Ez volt az első díszterem boltozat amely már afellneri átdolgozás szerint készült. De afellneri statika ezúttal rosszul vizsgázott. Aferencrendiek háztörténete elmondja, hogy amikor 1776. aug. 8-án a könyvtár friss boltozata alól elszedték az alátámasztást, a boltozat beszakadt, de néhány kéz- és lábtörésnél nagyobb szerencsétlenség nem történt. Eszterházy azonnal Egerbe parancsolta Fellnert, de az csak vonakodva, két hónappal később tett eleget a mielőbbi helyreállítást illető utasításnak. Fellner most már a könyvtár, díszterem és kápolna fölé épített téglaboltozatát vízszintes kihúzó vasakkal erősítette meg, s a felfalazásra keresztülfektetett vastag gerendákra tartóvassal függélyes irányban is felhúzatta. "" A könyvtárterem szekrényeinek és állványainak tervét Fellner készítette.

58 A kivitelezésre Lotter Tamás kapott megbízást 1778. március 20-án

58 A munka haladásáról 1781. szeptember 3-án így írt „Dziám András bausrajber": „Bibliotheca lassan folydogál, majd meg örülek azzal az asztalossal, hajtogatom eleget még hajdúval is hajtatom folytatására, de haszontalan, nem lészen eő készen ujj esztendőre is amint látom, haszontalanul hazutta eő ez Márton napig való elkészítését. "

m Maga az állványzat a könyvtárhelyiség egészét beborítja. A felvidéki tölgyfából készült faszerkezet elkészítéséhez fémet nem használtak és meghagyták az eredeti faszínét. A karzat a terem padlózatához képest 7 m magasságban fut körbe. Szélessége 105 cm a magassága 95 cm. Az egyházi és világi tudósok domborműves faragványait, portréit Halblechner Vencel készítette, akivel 1778. április 24-én került sor a szerződéskötésre.

61 A korabeli források azonban arra engednek következtetni, hogy hiába kezdődött el 1781-ben a széleskörű könyvgyűjtés, a könyvtár valamennyi polca csak jóval később, évek múltán készült el. Úgy gondoljuk, hogy itt a kisebb könyvtárteremről lehet szó, amely eredetileg is szerepelt a Líceum Eszterházy által elgondolt tervében. 1786 márciusában ugyanis azt olvashatjuk a korabeli forrásban, hogy 53 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1972. 444. 54 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1972. 445-447. 55 SOÓS Imre 1967. 308. 56 DERCSÉNYI DezsőVOIT Pál 1972. 465 57 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1972. 452-453. 58 EFL. Prot. 1777. október 19. 548. 59 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1972. 456. 60 Idézi JÁVOR Anna 1993.184. 61 A szerződés szövegét közli SZMRECSÁNYI Miklós 1937. 251-252. 230