Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Kiss Péter: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár és az egyetemi gondolat XVIII. századi története

nyilag azt tételezzük fel, hogy a megvalósítást csak a kezdeményező Kiss János szorgalmazta. A vármegyének a XVIII. században még nem volt könyvtára. Bár az országos sajtóban már az 1830-as években olvashatunk könyvvásárlásáról, a nyomtatásban is megjelent alispáni jelentések szerint csupán a század második felében kezdődött el tervszerűen a könyvtár létrehozásának folyamata.

38 Egy egri városi könyvtár alapításának gondolata csak 1893-ban vetődött fel először, amiről az volt a korabeli vélemény, hogy „különösen nálunk, Egerben, épen (sic!) nem járna nehézséggel egy nyilvános, úgy nevezett népkönyvtár alapjának megvetése. "

19 IL A könyvtárat létrehívó egyetemi gondolat (1754-1784) Mint már említettük a könyvtár a tervezett egri egyetem részeként jött létre. Évtizedeken keresztül e törekvés szellemében történt könyvanyagának gyűjtése, gyarapítása. Az egyetemi gondolat történetét Soós Imre munkája 1777-ig, a Ratio Educationis megjelenéséig már feldolgozta,

40 ezért csak az ezt követő időszakot vizsgáltuk. Mivel az 1777 utáni időszakra vonatkozó egri levéltári kutatások hiányában a témáról eddig átfogó történet nem is jelenhetett meg, úgy véljük, hogy nem érdektelen összefoglaló áttekintést adnunk róla. Ezt azért is indokoltnak tartjuk, mert Soós Imre munkája és kutatásaink eredménye az egyetemi gondolat történetére vonatkozóan eddig közzétett adatok közül többet módosít.

41 Maga a gondolat Barkóczy Ferenc püspöktől ered (2. kép), aki egy nyilvános három fakultásos felsőoktatási tanintézetet tervezett megvalósítani. Alapját a Telekesy István püspök által 1705-ben alapított egri szeminárium és a Foglár György kanonok által 1740ben létesített jogi iskola jelentette. Az utóbbi tartós fennmaradását közjogi szempontból is biztosította az 1741. évi 44. törvénycikk. Barkóczy 1754-ben átszervezte az egri szemináriumi oktatást, és azt az addig végző jezsuiták helyett saját egyházmegyéjének papjaira bízta. Az új tanév 1754. november 5-én nyílt meg. Ekkor a püspök bejelentette, hogy a következő esztendőben beindítja a bölcseleti kurzust és ehhez a két fakultásos iskolához hozzákapcsolja a jogi iskolát is és nyilvános rangra emelteti az intézményt.

42 1755-ben a gimnáziumi tanulmányokra épülő kétéves bölcseleti oktatás meg is kezdődött, amely szervezetét tekintve nem a jogi iskolával, hanem a teológiával állt szoros kapcsolatban és azzal együtt alkotta a Püspöki Iskolát. Az első évben logikát, a másodikban fizikát tanítottak. A magyar királyi kúria, mint felügyeleti hatóság 1755. február 15-én adta ki azt a szervezeti és fegyelmi szabályzatot, amely egy laza kapcsolatot teremtett a teológia és a jogi iskola között. Egyesítette ugyan a kettőt, de megmaradt mind a teológia mind a jogi isko38 Állományának jegyzéke a benne szerplő könyvek kiadási éve alapján az 1920-as évek közepe táján jelent meg: Hevesvármegye könyvtárának szakszerű betűrendes címjegyzéke. Hn. Én. Egri Nyomda 39 Városi könyvtár létrehozására a későbbiekben is volt próbálkozás, de az csak a II. világháborút követő időszakban jött létre. 40 SOÓS Imre 1967. 41 Lsd. MÉSZÁROS István 1993. 42 SOÓS Imre 1967. 304. 226