Agria 37. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2001)

Kiss Péter: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár és az egyetemi gondolat XVIII. századi története

talunk ismert leltára 1762-ból maradt fenn.

17 Eszterházy 1768-ban arról intézkedett, hogy az egyik elhunyt plébános hagyatékából kerüljenek vissza a káptalani könyvtár könyvei, a többi pedig legyen a plébániáé. Ha duplum is lesz, akkor azok szétoszthatóak a kerület papjai között.

18 A könyvtár állományának egy része az 1780-ban készült canonica visitatio szerint az egytemi oktatáshoz létrehozott püspöki líceum nyilvános könyvtárába került át.

19 A káptalani könyvtár fenntartását szolgáló „cassá"-i az 1746-ban elhunyt Kiss János nagyprépost alapította.

20 A nyugdíjas papok könyvtárának története az intézet önállósulásával kezdődött. Addig ugyanis lakói a szemináriumban voltak elhelyezve és annak könyvtárát használták. Mivel 1768-ban azért költöztek saját épületbe, hogy a szeminárium mindennapjait minél kevésbé zavarják meg, oda 1768-tól nem mehettek be és annak könyvtárát sem vehették igénybe.

21 1784-ben a Helytartótanács elrendelte a könyvtár könyveinek összeírását.

22 Albert Ferenc szerint az Egri Főegyházmegyei Könyvtárba „a megérdemesült papok intézete könyvgyűjteményéből... 284 munka 355 kötetben" került át.

23 Ezek a könyvek ma is megtalálhatóak a könyvtár állományában. A köteteknek általában a fedél verzóján olvasható a tulajdonosi bejegyzés: Domus Emeritorum Parochorum, illetve Domus Emeritorum Parochorum St. Josephi. Ugyanez a helyzet azokkal a könyvekkel, amelyek az intézet 1852-ben Bartakovics Béla érsek által történt megszüntetését követően a szeminárium könyvtárába kerültek be. Könyvtárának állományára vonatkozóan több jegyzék is ránk maradt. Közülük az egyik a Főegyházmegyei Könyvtár XVIII. századi történetére vonatkozó iratok között,

24 míg egy másik 1795-ből, amely szerint 258 munka volt meg a könyvtárban 296 kötetben.

25 Egerben több szerzetesrend tevékenykedett, amelyek közül csak a jezsuitákra térünk ki. A rend 1773-ban történt feloszlatását követően elkészítették a könyvek leltárát is. Ezt a könyvek fizikális elhelyezkedésének megfelelően négy szempont szerint vették fel. A tulajdonképpeni könyvtár anyaga 1602 művet foglalt magába 3291 kötetben. A szerzetesek szobáiban és az iskolában 1525 művet találtak 1779 kötetben. A rend gyógyszertárában 50 művet írtak össze 61 kötetben. A Szent Erzsébet látogatása kongregáció könyvtárában 79 mű volt 185 kötetben. Mindez együttvéve 3257 művet tett ki 5316 kötetben.

26 A magánkönyvtárak közül a püspöki és a kanonoki könyvtárak voltak a legjelentősebbek. Eszterházy 1773-ban a kassai plébános Hameter Lipót nevű káplánját kinevezte házi káplánjává és ceremoniáriusnak. Feladata volt a protocollumok vezetése, iratok előpapképzés átszervezésekor 1754. szeptember l-jén úgy rendelkezett, hogy az itt lakó Schmiddeg kanonok azonnal költözzön ki az épületből mert itt lesznek a teológiai eló'adások és két tanár is itt fog lakni. EFL. Prot. 1754. szeptember 1. 17EFL. AV. 2804. 18 EFL. Prot. 1768. április 14. 177. 19 EFL. AN. 3423. 178. ; KOVÁCS Béla 2001. 189. 20 EFL: AN. 3423. 115-116. ; KOVÁCS Béla 2001. 151. 21 KISS Péter 1999/a. 254. 22 EFL. Prot. 1784. október 13. 475. 23 ALBERT Ferenc: Az egri érsekmegyei könyvtár = Eger, 1864. 113. 24 FK. kt. MS 2127/2. nr. 88. 25 EFL. AV 2804. 26 SUGÁR István 1981. 224