Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Nagy Géza Balázs: Az egri Szűz Mária prépostság története I.

uraságát átengedte). A prepozitúra a prépostból, négy karkáplánból és négy fel nem szentelt klerikusból áll, templomául a székesegyházzal határos Szűz Mária kápolna szolgál. A prépost megválasztása a valóságos kanonokok közül a káptalan, megerősítése és kinevezése a püspök jogköre; a prépost a zempléni főesperes minden feladatát és jogát is megkapja; a hanyag prépost viszont elmozdítható. A prépostságnak napi két mise végzéséről kell gondoskodnia a következő rendben. Az első, énekes misét vasárnap a Szentháromságról; hétfőn az elhunytak lelki üdvéért; kedden Szent István, László és Imre tiszteletére; szerdán Szent Miklósról; csütörtökön az Oltáriszentségről; pénteken a Szent Keresztről, szombaton Szűz Máriáról kell végezni. A második, csak olvasott misét közvetlenül a káptalani mise Úrfelmutatása után kell megkezdeni: minden nap az esedékes rend szerint; hétfőn, szerdán és pénteken ehhez zsolozsmázás is járul. Egyéb napokon a székesegyházi imarendet kell megtartani, ez azonban kibővül: vasárnap este az elhunytak lelki üdvéért végzett imával a Vesperáshoz kapcsolódva; hétfőn hajnalban a halotti zsolozsma Matutínumával; ezeket énekelve kell végezni. A püspök elrendelte, hogy halála évfordulóján

13 a prépost káplánjaival és klerikusaival a zsolozsmát és a miséket érte végezze, majd pedig tíz szegényt lásson vendégül.

14 Az anyagiak biztosítására két káptalani birtok, Kistálya és Novaj szolgált minden tized- és kilencedjövedelmével úgy, hogy a kistályai bordézsma fele megmaradt a káptalannak. A káptalant Rozgonyi a királytól neki adományozott Sólymos, Szénpatak, Kompolt, Kápolna, Dob, Bendetelke birtokokkal kárpótolta, ezeket Zsigmond 1430. június 22-én adományozta, a budai káptalant 24-én utasította a beiktatásra, mely július 22-ig megtörtént. A három oklevél szövege az 1430. november 10-én kelt közös királyi átiratban maradt fenn. Rozgonyi a kistályai és novaji lakosok számára, mivel elegendő épület- és tűzifát biztosító erdőkkel nem rendelkeztek, a püspökség erdeiben való fakitermelésére örökös jogot biztosított. A mindenkori prépost köteles a kápolna tetejének karbantartásáról is gondoskodni és beiktatása után két éven belül egy 30-40 aranyforintot érő miseornátust adományozni a kápolnának. A prépostság tagjai lakás céljára a káptalani városrészben kaptak házat Hermann mester, egri kanonok szomszédságában.

15 Az oklevelet Jakab nagyprépost is aláírta a káptalan egyetértésének jeléül, és a káptalan nagyobb pecsétjével megerősítette; a püspöki és a káptalani pecsét töredékesen ma is megvan az oklevélen. Az alapítást Miklós bélháromkúti apát július 23-án erősítette meg, amiről a Szent Mihály kápolnában oklevelet állítottak ki (2-3. kép). E kápolna a templomhoz építve állt, és a káptalani gyűlések megszokott színhelye volt. Az apát átíratta a pápa oklevelét, melyet Miklós kánonjogi doktor, püspöki vikárius mutatott be neki, majd meggyőződve az oklevél eredetiségéről és saját jogköréről, megerősítette az alapítást. Az oklevél kiállításakor jelen volt Miklós egri segédpüspök, Bandisseni Péter, a „Három Szent Király" oltár rektora, Kassai István, valamint az új prépostság káplánjai és klerikusai és még több, név szerint nem említett személy. A közjegyzői záradék Iglói Jakabfia Miklós, olmützi klerikustól származik, aki minden felsorolt jogi aktusnál jelen volt.

16 13 Rozgonyi püspök valószínűleg 1438. december 24. és 31. között hunyhatott el. 14 A középkor gondolkodásában a szegények (koldusok) imája a leghathatósabbak közé számított. 15 A ház helye a mai Knézich Károly utca környékére azonosítható. l6HmLMe810. 50