Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

B. Gál Edit: Az Orczy bárók – család- és birtoklástörténeti vázlat

az épület díszesebb, egyemeletes szárnya, a tulajdonos sok szobájával és lakóhelyiségeivel, kilátással a kertre és a Mátra lábáig kitárulkozó síkságra. Délről van a körülfalazott udvar. Majd ismét egy épületrész következik, ezt magas torony ékesíti és e részen falak veszik körül. Kapuja fölött kőbe vésve olvasható, hogy ezt a várkastélyt O. István, a királyi tábla ülnöke, a jászkunok kapitánya 1722-ben létesítette. Az egész építményt árok futja körül, hogy szükség esetén védhető legyen a külső támadásokkal szemben." 1743-ban megegyezés jött létre Haller és Orczy István között az ősi beltelkek valamint a residencia ügyében,

54 de a többi részbirtokossal is állandó tárgyalásokat folytatott. Fia, I. Lőrinc 1743 és 1773 között még 5200 forintot fizetett a Bossányi, Marsovszky, Rakovszky és Etthre örökösöknek. Végül a 70-es évek közepére szinte teljes egészében magához váltotta a települést. Az Urbárium idején a faluban 32 jobbágytelken 43 telkes jobbágy élt, s rajtuk kívül 18 házas zsellért számláltak össze.

55 A földesúri residencia ekkor már magán viselte az átépítés nyomait. Orczy Lőrinc a gyöngyösi kastéllyal körülbelül egyidőben alakíttatta át őrsi épületét is. Míg Mikovinyi Sámuel, egy, kb. 1731 körül készült térképén még a Bél Mátyás által leírt bástyákkal övezett, részben földszintes épület látható, 1763-ban már arról olvashatunk, hogy a báró nagy mennyiségű építőanyagot szállíttat a Tárna mellé. Az egykori kastély bejáratai fölött szereplő évszámok 1722 - az építés, 1760 - a barokk átépítés, míg 1820 a klasszicista átalakítás dátumait jelezhették.

56 Valószínűleg az 1760-as években emeletet építtet az addig földszintes residenciára, hiszen Bedekovich Lőrinc 1779-es térképe már így ábrázolja a főépületet. Talán ekkor bontják le a „tornyos kaput", mert egy 1763-1783 közötti felmérési rajzon

57 már egy szinte teljes egészében körülépített belső udvar látható, nyugati oldalán kialakított bejárattal. Az épületegyüttes két végét egy-egy kert zárja le. A déli kertet hat bástyás (?) kőfal keríti körül, amely az 173 l-es térképen is jól kivehető.

58 A bástyákat az I. katonai felmérés nem jelzi, de más források vizsgálatából kiderül, hogy egészen a XIX. századi átalakításig megmaradtak. Az épületegyüttes keleti oldalán nagy kiterjedésű kert illetve fás liget húzódott. A felmérési rajz az élő Tárnán malmot, a folyó által létrehozott kis szigeten sörházat ábrázol. A falu lakossága ekkor még a kis templomot használja, amely körül - mint a leírás is mondja - temető terül el. A templom mellett a kántor és a harangozó lakását jelzik. Miske pusztán a család majorja üzemelt. Az 1783-as felmérés a településtől nyugatra fácános erdőt ábrázol, amelyet keresztül szel a Tárna. A falu lassan teljes egészében a család tulajdonába került, bár 2-3 porta bérlete illetve megszerzése körül még 53 BÉL Mátyás 1975 93. 54 MOL P518 Elenchus - Tarnaörs 1878. p. 55 SOÓS Imre 1973. 197. 56 Ezek az évtizedek a család életében a nagy építések időszakai 1720-as évek: Tarnaörs - residencia, Gyöngyös - városon kívüli kert, Pest - Úri utcai ház. 1760-as évek: Tarnaörs: - a kastély barokk átépítése, Gyöngyös - a kastély és a levéltár klasszicista átépítése, Új szász - kastélyépítés, Pest - a nagy kert építése stb.57 HML T34. Köszönöm B. Huszár Évának munkámhoz nyújtott segítségét. 57 HML T34. Köszönöm B. Huszár Évának munkámhoz nyújtott segítségét. 58 A Mikovinyi által készített térkép kastélyt ábrázoló része megjelent a Műemlékvédelem 1978. évi 1. szám 174. lapján Hrenkó Pál: A tarnaörsi Orczy kastélyrom című cikkében. 81