Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

B. Gál Edit: Az Orczy bárók – család- és birtoklástörténeti vázlat

3. kép. A család épületegyüttese Orci faluban, 1860-ban. (Somogy Megyei Levéltár - Orci község kataszteri birtokvázlata 1860. 5. Szelvény). Egy önkéntes nemesi század kapitányaként szerezte első harci tapasztalatait. Később visszatért birtokaira gazdálkodni. A hétéves háború (1756-1763) kezdetén a saját költségén felállított jászkun huszárezred élén vonult hadba, annak ezredeseként. Katonái élén Orczy Lőrinc ott küzdött a prágai és kolini csatákban, majd Hadik András egyik alparancsnokaként 1757 októberében Berlin elfoglalásában és megsarcolásában is részt vett. Hadiérdemeiért az uralkodó, Mária Terézia 1759 márciusában tábornokká léptette elő. A hétéves háborút lezáró hubertusburgi béke megkötése után azonban vezérőrnagyi címmel és 1500 ft. fizetéssel nyugállományba vonult, visszatért a polgári életbe. 1764. dec. 20-án Abaúj megye administrátora, 1767-től főispánja lett. 1774. szeptember 12-én Mária Terézia mint királyi biztost - comissarius regius - a folyamszabályozó bizottság elnökévé nevezte ki. E kinevezés előzménye, hogy amikor Orczy Lőrinc 1767-ben Abád, Tomaj, Taksony, Szálok, Bura és Bánhalma birtokokat a Forgács grófoktól 160.000 forintért megvásárolta, felszólította birtokos társait, hogy saját érdekükben, földjeik védelmében fogjanak össze, s kezdjék meg a Tisza szabályozását. Egyedül Szalóknál volt a XVII. század második felében készült Mirhógát, amely a Nagykunságon keresztül 17 óra járásnyi hosszúságban „temérdek földet mentett meg a Tisza árjától."

36 Árvizeikkel, rendezetlen, hajózhatatlan 36 PALUGYAY Imre 1854. 325. 71