Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

B. Gál Edit: Az Orczy bárók – család- és birtoklástörténeti vázlat

Birtokainak nagy részére a Petrovay Zsuzsannával 1708. január 18-án kötött házassága révén tett szert. Feleségének apja II. Rákóczi Ferenc tályai udvarbírája, anyja pedig Bedeghi báró Nyáry Zsuzsanna volt. Esküvőjükön Rákóczi generálisa, Bercsényi Miklós vállalta a násznagy szerepét. Felesége hozománya a Nyáry-család Heves, Nógrád, Gömör, Kishont és Túróc megyei birtokainak 1/48-ad része, amely Heves megye esetében sok kis falu részbirtoklását jelentette. Ha hozzátesszük, hogy a XVIII. század elején egy-egy faluban csak 10-15 család élt, akkor ez a földesúri birtoklás alig jelentett akkor többet településenként 1-2 családnál. A Nyáry-vagyon 1570-ben a fiágon kihalt guthi Országh Kristóf Heves és Nógrád megyei birtokait enyingi Török Ferenc kapta királyi adományul. Ezek a következők voltak: 1. Sirok vára a hozzátartozó településekkel: Sirokalja, Verpelét, Nagyberek, Ráczfalu, Szajla, Rozsnak falvak, valamint Tiribes és Dorog puszták. 2. Oroszlánlő és Nana vár tartozékai. Domoszló, Kisnána, Markaz, Detk, Visonta, Hevesugra, Zaránk, Tarnaörs, Pély, Karácsond, Vámosgyörk, Visznek, Kőkút, Atkár, Atány, Heves falvak. 3. Megkapta Tar, Ágasvár, Szécsény, Hollókő, Somoskő és Fejérkő várakat a hozzájuk tartozó kb. 70 faluval egyetemben, amelybe beletartoztak többek között Gyöngyös, Gyöngyöstarján, Gyöngyöshalász, Gyöngyöspata, Szászberek, Abasár stb. helységek.

7 Török Ferenc lányát - Zsuzsannát - Nyáry Pál vette feleségül, így e hatalmas birtokegyüttessel 1620-ig ő rendelkezett. Halála után két gyermeke, Borbála és Miklós örökölte ingó és ingatlan javait, s így a birtokok is két részre szakadtak. Az egyik fele Borbála kezével férjének, Haller Györgynek birtokába jutott, s egészen a XVIII. század közepéig egy kézen maradt. A Miklósra testált rész azonban - négy gyermeke révén - tovább aprózódott és a „négy línea" között osztódott.

8 Ez a Petrovay, Szunyogh, Bossányi és Huszár örökség azután az évek folyamán további részekre esett, így sok esetben az örökösök valós, jövedelmező birtok helyett csupán birtokjogot tudhattak magukénak. A törvényes örökösödési rendet a leszármazási tábla mutatja. Az uradalmakban fekvő helységek jelentős része az egykori hódoltság területén feküdt, így a felszabadító háborúk után fegyverrel szerzett jog címén a kincstárra szállt, s így 1689-ben a budai kamarai igazgatóság kezelésébe került. A régi tulajdonosoknak nem csak törvényes birtokjogukat kellett igazolniuk, de meg kellett fizetni az ún. fegyverváltságot, amely általában a birtok értékének 10%-át tette ki. A Nyáryak is benyújtják keresetüket a Neoaquistica Comissiohoz. Hosszas küzdelem indul meg a birtokok visszaszerzéséért. III. Károly 1715. évi decretuma 10. cikkelyének 10. §-a következőképpen rendelkezik: „A Nyáry családot pedig, mely azt állítja, hogy őt az előbbi (a bécsi) visszaszerzési bizottságban felmentették, mihelyst eziránt az ő felmenő levelét ...az újonnan felállítandó fönn említett bizottság előtt felmutatni tudja, fekvőjószágainak teljes birtokába 7 8 DIV Adattár Soós Imre jegyzetei, MOL P518 Elenchus DIV Adattár Soós Imre jegyzetei 65