Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

B. Gál Edit: Az Orczy bárók – család- és birtoklástörténeti vázlat

В. Gál Edit AZ ORCZY-BÁRÓK Család- és birtoklástörténeti vázlat A XVII. század végén, XVIII. század elején a magyarországi nemesség átformálódása veszi kezdetét. A régi főnemesi családok részben kihalnak, részben a Rákóczi-szabadságharcban tanúsított magatartásuk miatt kegyvesztettekké válnak. A köznemesség soraiból egy újonnan kialakuló birtokos arisztokrácia emelkedik fel, amely a hivatali pályán szerzett érdemeivel, s ezzel együtt az udvarral szemben tanúsított hűségével szerez jogot a főnemesség soraiba való belépésre. Ezen felemelkedő köznemesség egyik képviselője az Orczy család. Az ősök a XVI-XVII. században Vas és Somogy vármegyében még kisnemesi sorban élnek. Részbirtokaik vannak Söptén, Csömötén, Besenyőn, Győrökön, míg Orci falunak egyedüli urai.

1 A család első kiemelkedő egyénisége, a bárói rangot megszerző Orczy István. A gazdasági és társadalmi felemelkedést megalapozó Orczy István Orczy István 1669-ben született Kis-Pössén. Apja Orczy Gergely, anyja Boda Júlia. Tanulmányai befejezése után a 25 éves fiatalembert Telekessy István győri kanonok veszi maga mellé, s egri püspökké való kinevezése után 1669-ben vele érkezik Heves vármegyébe. Mint végrendeletében leírja, 16 évig állt a püspök szolgálatában, ahol fokozatosan emelkedve a ranglétrán végül az összes püspöki jószágok prefektusa lett.

2 Bár a Rákócziszabadságharcban való szerepe igen vitatott, tény, hogy a császáriaknak tett hűségesküje után 1710-ben kinevezik a hűtlenekké nyilvánítottak javainak összeíró ügyészévé.

3 1 A hagyomány egészen a honfoglalás idejéig vezeti vissza a család eredetét. Ósüknek vallják azt az Orchio urat, aki a Pannonhalmi Főapátság alapító levelében, mint Szent István király egyik vezére szerepel. 2 GÁL Edit B. 1993. 9. 3 A szabadságharc kezdetén Egerben, mint Zinzendorff Ferdinánd egy lovas csapatának kapitánya, 1707-ben, már mint Heves megye követe jelenik meg az ónodi országgyűlésen. Igen jó viszonyban van a fejedelemmel, aki segítségére van, hogy idős apját magával hozhassa Gyöngyösre, sőt a városban egyik házát is elcseréli vele. A családi levéltárban azonban megőrződött Pálffy Jánossal folytatott levelezése, amely arra enged következtetni, hogy már 1709-től rendszeresen tájékoztatta a horvát bánt a kuruc csapatok mozgásáról. Az egri Dobó István Vármúzeum Evkönyve, 2000. 63