Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Nagy Géza Balázs: Az egri Szűz Mária prépostság története I.

Barius költészetének ez az egyetlen nyoma; ennek alapján még akkor is kiérdemli az „első egri költő" címet, ha igen keveset tartózkodott egri székhelyén. A küldöttség - legalábbis egy része - szeptember első hetében már hazatért, mert Hunyadi kormányzó budai udvarában Barius már 8-án az egri káptalan tiszai jogainak védelmében sikeresen intézkedett. 1453. elején Vitéz János királyi kancellár lett V. László udvarában, Barius pedig április 27-én királyi titkár címmel szerepel JEneas Silvius Piccolomineus sziénai püspök hozzá írt levelében.

48 A költőként és tudósként számon tartott püspök (később II. Pius pápa) Bariussal való kapcsolata a prépost széles, humanista ismeretségi körére utal. 1453. szeptember 22-én V. Miklós pápa teljes búcsút engedélyezett Barius prépostnak, aki ekkor királyi alkancellár volt.

49

1453-ban V. László a kancellárián végzett munkájának elismeréseként adományként adta Bariusnak Sáta, Zsolca és Bánfalva birtokokat, illetve Jenke és Iklód puszták (valamennyi Borsod vm.) birtokát - rokonaival együtt. A család tagjainál ekkortájt jelent meg a Bánfalvai előnév használata. Barius államigazgatási tevékenysége szoros kapcsolatba került Raguzával

50 is, erről egy személyes hangvételű levél tanúskodik.

51 1453. augusztus 16-án kelt utasításával Raguza város bírája és tanácsa úgy döntött, hogy Radulínus István, mint követ járjon el a királyi udvarnál.

52 István pap alighanem 17-én indult útnak és hazatérte után igen pozitív képet festett a prépostról, ha személyre szóló köszönő levelet kapott a várostól. A levél fellelhető átirata nem tartalmaz keltezést. Juhász László megállapítása szerint

53 1453. november 28-án kelhetett az alapján, hogy e napon Vitéz Jánoshoz is hasonló tartalmú levél kelt. A darálás mellett szól, hogy ismereteink szerint Radulínus egyedül ekkor töltött be követi szerepet. A prépost szerepel egy 1454. január 26-án kelt raguzai iratban,

54 eszerint a király és hat országnagy mellett Barius kapott személyre szóló levelet. Barius nevéhez köthető az 1454. július 26-án Prágában kiállított oklevél,

55 melyben a ragúzaiak kiváltságai kerültek megerősítésre. A prépost 1452-1454 között megvált a vikáriusságtól (valószínűleg a királyi udvarban betöltött feladatai miatt), mert 1454. március 22-én már Hethy Benedek az egri vikárius.

56 Június 11-én Barius alkancellárként bocsátott ki oklevelet, ősszel pedig a frankfurti birodalmi gyűlésen a magyar követség vezetője, mint ilyen beszédet is tartott, melynek szövege elveszett.

57 Egy 1454. november 11-én Prágában kiállított oklevélben kánonjogi doktor, egri prépost, királyi alkancellár megjelöléssel szerepel.

58 Prépostként fordul még elő 1455. március 12-én;

59 majd 1456. január 23-án a pécsi püspökségre emelkedett,

60 ekkor feltehetőleg 48 RELIQULE 1932. 5. 49 LUKCSICS Pál 1938. 1324. 50 Város Horvátországban, mai neve Dubrovnik. 51 Lásd a Mellékletben. 52 Raguza-Mo. 307. 53 RELIQULE 1932. III. 54 Raguza-Mo. 311. 55 Raguza-Mo. 313. 56 BÓNIS György 1997. 2777. 57 RELIQULE 1932. III. 58 VERESS Andreas 1941. 406. 59 Abaffy család levéltára 25. 60 VERESS Andreas 1941. 406. 57